Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 58 — anyaszentegyházból tisztítsa ki és azon egyházi renden való személyek, akik a pápai tudományhoz és emberi szerzéshez ragaszkodtanak és abból megtérni nem akarnak, őfelsége birodalmából mindenünnen kiigazíttassanak". Egyszersmind a váradi káptalan tagjaira kimondják, hogy akik „ez jövő virágvasárnapig Isten igéjét bevenni nem akarják, bárhova elmehetnek". Az országgyűlés türelmetlen szellemének bizonyítéka, hogy amint az országgyűlési végzés mondja: „ezen törvényt egyenlő akarattal végezték".

1 Még türelmetlenebb az 1566 november 30 iki országgyűlés, mely a tizenhetedik pontban kimondja, hogy „a bálványozások és Isten ellen való káromlások megszűnjenek, ezért minden nemzetség közül a bálványozások eltöröltessenek" és az országgsülés Isten igéjének szabad hirdetését kimondja az oláhok között is, „kiknek lelkipásztorai vakok lévén, vakokat vezetnek". S míg egyfelől az ige hirdetésének szabadságát hangoztatja a törvény első fele, addig kimondja a törvény második fele, hogy „akik György superintendensnek engedelmeskedni nem akarnak és a vele tartó papokat háborgatnák, azok a hitlenség penájával büntettessenek".

2 De nemcsak az oláhokkal és katholikusokkal szemben volt az országgyűlés türelmetlen, hanem még a szász evangélikusokkal szemben is, amennyiben az 1566-iki márciusi országgyűlés II. pontja a szász plébánosokat a hadi szerek szállítására kényszeríti,

3 amenynyiben pedig ezt az új terhet nem viselnék, plébánosságukat veszítik. A király ezen országgyűlési végzésnek nyomatékot akarván adni, 1566 április 19-én a szász papokhoz rendeletet bocsát, melyben fölszólítja őket, hogy a tordai gyűlés értelmében a kocsikat és lovakat készen tartsák.

4 A szász papok a rájuk nézve nagyon sérelmes országgyűlési végzés és királyi parancs ellen kérelemmel járultak a felséghez, hogy engedje el nekik ezen terhet; de a király még az 1566 május 28-iki országgyűlésig sem adott választ kérelmükre. Enyhítette azonban a tordai végzéseket ezen országgyűlés, amennyiben megengedte, hogy a szász papok csak annyi terhet viseljenek, amennyit elbírnak.

5 Az erdélyi országgyűlések türelmetlen határozatai nemcsak azon előbbi állításunkat igazolják, hogy a vallási türelem csak egyes, adott politikai eseményekből kifolyólag nyilatkozott meg és terjedt ki Erdély összes lakosságára, hanem hű tükrei ezen országgyűlések azon üldöztetéseknek, templomfoglalásoknak, melyek Erdélyben 1564-től kezdve igen gyakran előfordultak. Az evolúció eszméjétől áthatott tömeg foglalta el Gyulafehérváron a katholikus székesegyházat, Nagyvárad templomait s hajtja végre Székelyudvarhely reformálását, sőt a néphit szerint a fejedelem fegyverei beviszik a reformációt Csikvármegyébe is, az eddig teljesen katholikus székelység közé. 1 Szilágyi: Erd. orszgy. eml. II. 302. 2 U. o. II. 326. 3 U. o. 300. 4 U. o. 303. & U. o. II. 303—308.