Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

Vallási türelmetlenség, Heltai üldöztetése. A „De falsa" és a „De vera" c. munkának, valamint a két magyar munkának óriási hatása lett a trinitáriusoknál, annál is inkább, mivel a „De falsa" megjelenése közvetlen követte a „Debreczeni zsinat" latin nyelvű kiadását. Ujabb zsinatok összehívását már az is szükségessé tette, hogy Egri Lukács, Dávid híve megkezdte tanainak hirdetését. Ellene 1568 januárjában Szikszón, majd Kassán tartottak zsinatot. Erre a zsinatra már valami nagy szükség nem volt, mivel Egri Lukácsot időközben Svendi elfogatta és börtönbe vettette. Egri Lukács elfogatása birta rá az erdélyi országgyűlést arra, hogy 1568 januárjában tiltakozzék a prédikátorok bántalmazása, elfogatása, vagy helyükből való priválása ellen, mert „a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás is Isten igéje által vagyon".

1 Ha az 1568 január 6-iki országgyűlés ezen végzését vizsgáljuk, akkor azon meggyőződésben kell lennünk, hogy az országgyűlés ezen határozatokat nemcsak Egri Lukács esetére, hanem az üldöztetésnek kitett erdélyi református papok megvédelmezése céljából is hozta. A kolozsvári eset, Heltainak és társainak üldöztetése bizonyára szótárgyát képezte az országgyűlésen is és a még kálvinhitü főurak befolyásának tulajdonítható azon országgyűlési végzés, mely az ez évi kolozsvári tanács végzések szellemével annyira megegyezik. Az 1568-iki januári országgyűlés mig egy felől a lelkipásztorok érdekében emeli fel szavát és a hitet Isten ajándékának tekinti, addig ugyanezen országgyűlés első képviselői felszólítják a királyt, hogy adjon hatalmat az 1566 novemberében megválasztott György oláh püspöknek, mivel az oláhok nem hajlandók őt „tisztibe bocsátani" és azokat büntesse meg, akik az evangélium behozatalának ellenállanának. Az erdélyi országgyűléseket 1563 óta általában bizonyos fokú türelmetlenség jellemzi. A türelmetlenségre egyik példa az 1565 júniusi országgyűlés, mely a székelyföldön a katedratikumot csak azon papoknak engedi el, akik a tiszta evangéliomot pártolják, ellenben a pápás papokat, kiknek az országgyűlés szerint régi javaik megmaradtak, a katedratikum megfizetésére kényszeríti.

2 így akarta az országgyűlés a székelyföldet a protestantizmus befogadására kényszeríteni. Még erősebb türelmetlenség hatja át a rendeket a következő év márciusában tartott országgyűlésen, midőn a tizedik pontban fölszólítják a fejedelmet, hogy „a hamis tudományokat és tévelygéseket az 1 Szilágyi: Erd. orszgy. eml. II. 343. 2 U. o. 982.