Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 56 — lehet, sem az igazságnak".

1 „Értjük, hogy sokan szidalmaznak és mi felőlünk külömbet magyaráznak, de az Ur Isten legyen itélő biró mi köztünk és eme vádlóink között. Könyörgünk . . . hogy a dicsőséges királynak, a Jézus Krisztusnak országa a mi fejedelmünk birodalmában épüljön".

2 Jól jellemzi a Méliusékkal való harcát, midőn így ir: „A mi ellenségeink ő magukban megszegényülnek, holott nem Istennek igéjével, hanem szidalommal vetélkednek velünk".

3 A reformáció egész szellemét, a hit igazságáért való harcát tükröztetik vissza következő szavai: „Gonosz egyéniség és békesség, mely az Isten ellen és az ő igéje ellen szerkesztetik, felette ártalmas az Isten igéjének, melyről Krisztus Urunk és a próféták is panaszkodnak. Önön maga mondja, nem jöttem, hogy e világra békét bocsássak, hanem, hogy fegyvert".

4 Prédikációi előszavában üdvözli a királyt: „Kinek birodalmában az Isten vetélkedéssel prédikáltatja a Krisztust és tusakodások és visszavonások által akarja megtisztítani az ő igazságát". Amig a Refutatioban Dávid Mélius ellenvetéseivel és cáfolataival foglalkozik, addig a maga antitrinitárius tanát a „Rövid magyarázat" c. munkájában fejti ki, itt adja vallástételét,

5 melyhez Dávid és társai három évig ragaszkodtak. Ezen vallástétel az Atya Istent mindenek urának, az ember-Krisztust Isten fiának mondja, kinek az Atyával egyenlő Istenséget tulajdonít, a Szentlelket pedig Atya Isten és a Fiu lelkének tartja, istenségét azonban tagadja. Ugy a „Rövid magyarázat", mint a „Rövid utmutatás" az antitrinitárius eszméknek a magyarság közt való terjesztésére volt szánva, mig a többi munkái, mint a „De falsa et vera unius Dei patris filii et spiritus sancti cognitione" a latin nyelvet beszélő theológusok részére készült. A „De falsa", amit 1567 augusztus 7-én a királynak ajánlott, hogy az egyházat a gyalázattól megkímélje, magában foglalja Császmai Istvánnak már sokak által ismertetett 8 rajzát, melyben a katholikusokat és a szentháromság tanát gúnyolja. Az unitárius theológusok a „De falsa"-t a legalaposabb és legkiválóbb szakismerettel megirt műnek tartják és nem tisztán Dávid, hanem az erdélyi és lengyelországi papok munkájának tulajdonítják. Mások nincsenek ilyen kedvező véleménnyel a mű alapossága felől és annak kellő komolyságában is kételkednek és csak a könyv második részének tudományos alaposságát ismerik el. A mű negyedik fejezete foglalja magában teljes részletességgel az unitárius hitvallást, amit azonban Dávid a „Rövid magyarázat" cimü munkájában magyarul is kiadott. 1 Dávid Ferenc: Rövid utmutatás 126—127. 2 Dávid Ferenc: Rövid magyarázat. (Ajánló levél.) 3 U. o. 4 Rövid utmutatás 126. 5 Rövid magyarázat k. 111.