Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 54 — tartani, ahol a szentháromságról 13 artikulust tartának és ezáltal vélték az unitárius vallástól az igaz vallást megvédeni".

1 A marosvásárhelyi zsinaton Blandratának és Dávidnak nem sikerült a papságot, úgylátszik, tanaik elfogadására birni, de azért megelégedve a gyulafehérvári zsinaton elért eredménynyel, elfogadták a heidelbergi kátét; de azt a gyulafehérvári zsinat szellemében átdolgozták. Mivel azonban ezen heidelbergi káté Méliusék szerint nagyon eltért a kálvini felfogástól, „Váradon Czeglédi György ur házában kijavíttatott".

2 Ezt a kijavított kátét Kolozsváron 1566-ban adta ki Heltai, a magyarországi papok és esperesek nevében a király beleegyezésével. A Catechizmusba, eltérőleg a debreczeni és tordai hitvallástól, egyes antitrinitárius kifejezések csúsztak bele és olyan kifejezések (quaternitas), melyek arra valók voltak, hogy a szentháromság tanáról való fogalmat megzavarják. Blandrata és Dávid elégnek tartották az 1566 végéig elért eredményeket, mivel úgy gondolkoztak, hogy „a kálvinhitüek értelmét a sok persona és essentia és több efféle kifejezés által megzavarták".

3 A következő év elején, február 13-án Tordán zsinatot tartottak, amely elé három pontban terjesztették Dávid és Blandrata tételeiket. Ezen tételek már a leghatározottabban antitrinitárius tételek voltak és ez a zsinat volt Erdélyben a legelső antitrinitárius zsinat, amelynek célja volt, hogy a kálvinhitü papságot szinte észrevétlenül átvigyék az egységhivésre. Látván azonban Méliusék tábora az erős támadást, aminek Dávidék részéről újból ki volt téve, 11 napra a tordai zsinat után megtartották a debreczeni zsinatot. A debreczeni zsinat előszavában irják,

4 hogy „mivel a vásárhelyi zsinatban Dávidék már előzőleg fölzavarták az egységet, azután nyilvános szónoklatokban és vitákban, kivált a Tordára február 13-ára összehívott gyűlésnek rút fertőjében: ezért tartják a zsinatot és elhatározták, hogy Dávidék hamis tudományát, mint ragályos pestist elkerülik és az eretnekségek megvizsgálását választott bizottság elé terjesztik, hogy az még keményebben ítéljen felettük". Pokoly szerint a debreczeni zsinat a magyarországi református egyház szervezetét századokra megszilárdította s szerinte a debreczeni zsinattal fejeződött be az 1559-ben megkezdett nagy munka.

5 „A debreczeni zsinat", amely 1567 junius 28-iki kelettel jelent meg, Dávidot és Blandratát erősebb irodalmi munkásságra birta. Mivel a szelidlelkü Heltait örökös vitáival sem volt képes Dávid a maga nézetének elfogadására birni és így továbbra is a kálvinhitüek kezében maradt a Heltai-féle nyomda, szükségük volt Dávidéknak arra, hogy egy nyomda rendelkezésükre álljon, mely szellemi termékeiket kiadja. Ezért már 1565-ben Hoffhalter Rafaelt Váradról Gyulafehérvárra hívják és nyomdáját királyi nyomdává teszik. Ettől 1 Bod: Magy. Eccl. Hist. II. 261. 2 Kis Áron: 470. 3 Bod: Hist. Unitariorum. 4 Kis Áron: 469. s Pokoly: I. 200.