Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

I. Czike Lajos főiskolai gondnok jubileuma. Pápa, 1913 ápr. 17

— 18 — népségén, melyen Czike Lajos 50 éves lelkészi és 20 éves főiskolai gondnok­ságát méltatták. A mi sietve rohanó korunkban sokszor már néhány évi munka után is jubilálnak. Ugy az ünnepelt, mint az ünneplők nehezen tudnák bevárni a hosszabb időt; sietnek minél előbb a szereplés színpadára. A jubileumi ko­szorú sokszor nem az elvégzett nagy munkának a jutalma, hanem inkább csak buzdítás a munkára. S ha az ilyen elsietett ünneplés méltán kelt mosolyt a komolyabbaknál s önkéntelenül is azt a nagy mondást juttatja eszükbe: Vanitatum vanitas; de viszont a hosszú, jól végzett, becsületes munkát el­ismerésben részesíteni szent kötelesség már csak azért is, hogy a nemesebb célokra való törekvés ösztönét másokban is felélesszük. Félszázados lelkészi szolgálat valóban nagy idő s aki az éveknek ily hosszú sorozatát nem lan­kadó buzgalommal, bölcs emberszeretettel, eredményes munkában töltötte el eme kiválóan szép pályán, az valóban megérdemli az ünneplést. Czike Lajos e hosszú idő alatt két egyházban működött, Csepen, majd később Ószőnyött. Mind a két egyházat szellemi és anyagi téren jól gondozta s virágzásban tartotta. Lelkészi működése közben oly kiváló munkaerőnek s oly tisztalelkü, minden tekintetben megbízható férfiúnak bizonyult, hogy rövid idő alatt hívei­nek tiszteletteljes szeretetén kivül meghódította a messzebb állók nagy körének, különösen pedig lelkésztársainak a szivét. Mindenfelől, ahol csak megismerték, várakozással és bizalommal fordultak feléje. Egymásután ruházták rá a leg­nagyobb mértékben kitüntető, de sok munkával járó tisztségeket. Megválasz­tották egyházkerületi számvevőnek, esperesnek, zsinati és konventi tagnak. Crescit sub pondere palma! Ő mind e ráruházott tisztséget jól betöltötte, a velük járó sok munkát elvégezte. Ráruháztak tehát még egy tisztséget, amely igen sok munkával s igen nagy felelősséggel jár, ha valaki jól akarja betölteni. Megválasztották a pápai főiskola egyházi részről való gondnokává. S a jó Isten adott neki erőt, hogy ezt az új munkát is jól elvégezhesse. Sok szép és maradandó alkotás fűződik a nevéhez. A főiskola anyagi és szellemi téren megerősödött. Szép és modern kívánalmaknak megfelelő épületben, kitűnően felszerelt szertárak felhasználá­sával sokkal több tanár tanítja a tanítványoknak sokkal nagyobb seregét. S az iskolát éltető benső szellem is bizonyára megfelel a látható külső alaknak. Emellett lelkes munkával segített megalkotni egy új nagy intézetet, az egyház­kerületi leányiskolát, melynek megerősítése és felvirágzása feledlietlenné teszi nevét egyházkerületünk tanügyi történetében. S most, midőn e nehéz tisztség­ben eltöltött húszéves szolgálatát ünnepelte, őszinte megelégedéssel gondol­hatott arra, hogy e gondjaira bizott intézeteknek minden tanára és minden tanítványa igaz tisztelettel tekint reá, mert velük szemben minden eljárásában meleg emberszeretet irányította. Nem hatalmi szóval, hanem krisztusi szere­tettel igyekszik hatni. A főiskola érdekében kifejtett lelkes munkájának s a tanárok és tanítványok iránt való szeretetének egyik erősen ható okára meg­ragadó szavakkal ő maga mutatott rá a jubileumi ünnepélyen. Midőn Beöthy

Next

/
Thumbnails
Contents