Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1911

I. Gelléri Szabó János emlékezete. Emlékbeszéd. Az 1911 nov. 26-án Budapesten tartott emlékünnepélyen mondotta dr. Antal Géza theol. akad. tanár, orsz. képviselő

21 Sajátságos az emberi lélek, hogy sokszor a legellentétesebbnek látszó tulajdonságok is megférnek benne egymás mellett. A kiváló jogász, ki ritka elmeéllel boncolta a jogi eseteket, melegszívű ember volt, ki egy ifjú lélek naivságával tudott mindvégig elgyönyörködni a természet bájain. És a szabad természetet kedvelő férfi, ki sétái közben egészen átengedni látszott magát a vidék szépségei érzésének, pedáns pontossággal számítgatta a megtett lépéseket úgy, hogy egy-egy sétájáról hazatérve, mindig pontosan meg tudta mondani, hogy utja hány lépés volt, még akkor is, mikor a természetben gyönyörködésnél intenzívebben lekötötte figyelmét a kíséretében levő egyénnel, vagy egyénekkel folytatott diskurzus. Szándékosan nem említettük eddig életének egy mozzanatát, melynek ismerete pedig feltétlen szükséges, ha egyéniségét megérteni és részben életének utolsó éveire fényt deríteni akarunk. Nem említettük házasságát, mely a maga rövid tartamával igazán csak egy mozzanat volt a hosszura nyúlt életben. Gelléri Szabó János nős volt és neje alig két évvel halt meg az ő halála előtt, de nem mint oldala mellett élő hitvestárs, hanem mint tőle törvényesen elválasztott és távol élő magános nő, kit elválásuk után majdnem félszázadig nem látott viszont Gelléri Szabó János és kinek csak koporsója mellett állhatott Losonczon, az 1908.-ik év nyarán. Felesége Tóth Klára volt. Atyja Tóth Ferenc, a Forgács grófoknál urodalmi tiszt, később földbirtokos a Losoncz mellett levő Videfalván. A losonczi ref. egyház anyakönyvének tanúsága szerint „1855 junius 27-én eskettetett meg Gelléri Szabó János úr, Pesten székelő hites ügyvéd Tóth Klára losonczi származású 19 éves hajadonnal". Első találkozásuk, mely egybekelésükhöz vezetett, különös, egészen romantikus volt. Saját elbeszélése szerint egy birtokeladás ügyben járt Nógrádmegyében és a kíséretében levőkkel épen ebédnél ült, midőn a vendégfogadóba egy kocsi fordult be és egy gyönyörű, szőke leány ugrott le róla, ki Losonczról azzal az eltökélt szándékkal jött el, hogy nem megy vissza szüleihez. Gelléri Szabó János elragadtatva a leány szépségétől, kereste hozzátartozóinak ismeretségét és még azon évben nőül vette Tóth Klárát, Losoncz hetedhét vármegyére hires szépségét. Azok, kik a fiatal asszonyt