Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1910

I. Váli Ferenc emlékezete. Emlékünnepély születésének 100-ik évfordulója alkalmából, 1910 szeptember 30-án

— 26 — inészettudományiakban, jóllehet a természetrajzot képek és ábrák magyarázatával, Comenius módszerével tanította, maga is filozofikus gondolkozású volt, mint kora, melyben nevelkedett; módszere inkább deductiv, mint inductiv, de nyelvezete magyaros, világos és érthető, a magyar nyelvújítóknak szigorú követője, csak magyar neveket használ az elemek és vegyületek elnevezésében. A chemia többi része kéziratban maradt és azt abból tanította, ha csak ki nem fogyott az időből, lévén e tárgy csak féléves Studium, s ha hozzávesszük a két hét szüreti, két hét karácsonyi vakációt, hamar a nyakukon volt a félévi cenzúra és felelni kellett a sédákra osztott studiumból, persze kitűnően, mert az máskép nem is lehetett, megkívánta a főiskola tekintélye. Ezen tekintély megóvása végett volt az, hogy semmiféle tankönyvet se használt idegen írótól, csak a Tarczy Lajos Földtanát, pedig már voltak természetrajzi irók a század közepén és különösen második felében, pl. Bassa István, Gönczy Pál, Hanák Ker. János, Margó Tivadar, dr. Szabó József stb. Hanák természetrajzát használták is az alsó gimnáziális osztályokban, csakhogy az igen sok volt azoknak a latin nyelv tanulásának nehézségeivel és a nehéz törtszámokkal küzdő kis fiuknak. A 60-as években jelent meg Roscoe H. E. angol chemikus vegytani tankönyve, melyet Schorlemmer K. németre fordított 1868-ban és 1871-ben Lengyel Béla fordításában a magyar iskolák VII-ik osztályában használtak. Úgyszintén megjelent Thome O. W. dr. Állattani kézikönyve 1875-ben Paszlavszky József fordításában magyarul és a gimnáziumok felső osztályaiban tankönyvül való használás végett föl volt véve. Megjelent hasonló terjedelmű növénytana is, melyeknek egy év alatt való eltanításáról gondolni se lehetett, mert a kiszabott fél évi idő alatt mindenikből csak a sejtekről, szövetekről és a szervekről szóló általános részt lehetett elmagyarázni és megtanítani. A Váli Ferenc kézirata is magába foglalta ezen tudományok minden körét részletesen; de elvégzésére éppen úgy nem kerülhetett idő, mint más intézeteknél. Természetrajztanári működésének legnagyobb alkotása a természetrajzi múzeum megteremtése, melyet a német kormány követelt és Váli Ferenc gyűjtése, buzdítása folytán és az ő közvetítésével lett megteremtve. Adakoztak e célra, adtak tárgyakat, de pénzt is. Az ő legközelebbi családtagjai mind gondos figyelemben részesítették a Váli Ferenc múzeumát, akármerre is jártak, utaztak. így pl, Jókai Mór külföldi utazásai alkalmával a figyelmes macedóniai Nagy Sándor módjára, mindig küld az ő Aristotelesének, Váli Ferencnek természeti ritkaságokat, így pl. 1867/8-ik tanévben 42 darabból álló kagyló-, csiga- és tüsköny-gyüjteményt ajándékozott, úgyszintén neje, Laborfalvi Benke Róza nevével is találkozunk az adakozók között nem egyszer, hanem többször, valamint Hegedűs Sándor 2 darab arany stufát hozott Abrudbányáról. A növendékek soraiból évről-évre sokan gyarapítják ajándékaikkal a