Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1909

II. A nemzeti elem az Árpádok művelődésében és iskolázásában. Irta Acsay Ferenc

— 69 — volt. És hogy Sz. István törekvése sikeres is volt, bizonysága nem egy később adat a XII. és XIII. századból, melyekben a magyar egyház függetlensége teljesen elismert.

1 Ez a nagy horderejű politikai tekintet okozta azt, hogy a magyar népet, annak értelmesebb fiait tárt karokkal fogadták a nemzeti közélet terén. Hiszen természetes és észszerű az is, hogy szivesebben fogadta el a nép az új vallást azoktól, akik neki a maga nyelvén beszéltek.

2 Fényes politikai eredményeket vártak attól, ha minél több született magyar gyermeket tudnak a tudománynak szentelni. Talán épen ezzel lehet megmagyarázni, hogy a magyar államnyelv sokkal könnyebben alakulhatott ki, mint az egyházi és tudományos magyar nyelv.

3 Kormányzásra, tanácskozásra termett nép volt a magyar. De az elvont vallási eszméket, mikhez eddig nem szokott, mégis nehezebb volt befogadni és sajátjává tenni. De annyi bizonyos, hogy a király és mindazok, kik messze láttak a nemzet jövőjébe, azon voltak teljes erővel, hogy magyar köntösben juttassák a nép elé.

4 Az átalakult viszonyoknak meg kellett nyerni a nemzetet. Mert igen átalakult élete az állami és társadalmi élet minden terén. Új viszonyok közé került a nemzet; előbbeni életviszonyaiból kiemelték, az ősi talaj eltűnt; merész elhatározással átültették egy más, egészen új talajba. Kellett valami összekötő fonál, mely ne engedje elszakítani teljesen a nemzetet a régi talajtól. És ez a fonál volt a nemzeti nyelv és az Árpádok korában mindig fölszinen maradt erős nemzeti szellem, életerős nemzeti érzés. — Már a múlt század közepén megjegyezte egy német író, hogy — „bei keiner Nation hat das Christenthum weniger über das Nationalgefühl siegen können, als bei den Magyaren."

5 A magyar nemzeti öntudat kezdettől meg volt a magyar népben. És a történelem tanúsága szerint ez a nemzeti öntudat és a nemzettel vele született politikai érzés, különösen a XI. században, az átalakulásnak eme forrongó, élet-halál kérdéseivel foglalkozó korszakában volt a legmunkásabb. Bizonyára azért érezték és tudták fölfogni Árpádok-kori őseink a nemzeti nyelvnek nemzetiségi és nagy politikai s kulturális jelentőségét.

6 1 V. ö. Kollányi, Visitatio Capituli Strygon. anno 1397. 11. 1. Tört. Tár, 1910. és Theiner: Vetera Monumenta Historica Hungáriám Sacram illustrantia. Romae, 1859. 11. 615.1. 2 Horváth Mihály, A ker. első száz. Magy. 234. 1. 3 V. ö. Ipolyi A, Kisebb munkái, III. 16—18. .11. 4 A szellemi életnek újonnan alakult, elsőrangú központjai a kolostorok. Ezekben pezsgő szellemi élet lüktetett. „. . . Bizonyára szinte kaptak a kolostoroka magyar egyéneken, mert feladatuk, — a hittérítés — megoldását csak oly mértékben remélhették, amilyen erővel hozzá tudtak férkőzni a nép lelkéhez. Ennek pedig legbiztosab eszköze a magyar nyelv volt." Békefi, Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. Századok, 1896., 208. 1. Nem is lehet másképen. 5 Selig Cassel, i. m. 20. 1. a V. ö. Pilgrim lev. i. h.