Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1909

II. A nemzeti elem az Árpádok művelődésében és iskolázásában. Irta Acsay Ferenc

— 66 — utazik, hogy tisztelegjen Endre király előtt, Valter mester magyarázza meg neki a magyar cselédleány dalát. Bizonyára bámulatraméltó tünemény, hogyan tudott megélni Gellért, a magyar főpap, a magyar király belső tanácsosa a magyar nyelv ismerete nélkül. Hogy téríteni tudott, azt még könnyebben meg lehet érteni, mert útjában segítőtársak, tolmácsok kisérték. De hogy a kormánytanácsban, melynek bár része volt, de ahol mindent magyarul intéztek el, hogyan tudhatott érvényesülni, az már nehezebben érthető. Nem volt ugyan egyedül, kinek ilyen volt a helyzete; mellette ott volt a legtöbb főpap és a beköltözött idegen világi urak. Maguk a királyok is tudtak velük legtöbbször akár latinul, akár németül tanácskozni; mégis az államtanács nagy része, a magyar főurak, törzs- és nemzetségfők, kik csak magyarul beszéltek, nem tekintették, néni láthatták szívesen az idegeneket, kik élvezik az ország támogatását anélkül, hogy iparkodnának nyelvét megtanulni.

1 Tán épen e körülmény magyarázza meg Gellért tragikus végét. De a tolmácsok által való térítés nem tarthatott sokáig.

2 Hiszen a térítés gyorsaságát és eredményes voltát is csak úgy tudjuk megérteni, ha számot vetünk ama körülménnyel, hogy igenis e nagyfontosságú politikai és társadalmi átalakulásban a legelső nagy politikai és kultúrtörténeti szerepet játszotta a magyar nyelv. Ratiszlav és Szvatopluk morva fejedelmek szlávul tudó hittérítőket kértek a görög császártól. A császár Konstantinust küldi oda. Konstantinus, ki már a kozároknál is térített,

3 okulva a kozároknál szerzett tapasztalataiból, előbb lefordította a János evangéliomát szláv nyelvre. így ment Morvába s 1 Engel J. szerint a nagyszámú térítő papok és a király környezetében szívesen látott egyéb idegenek lassan háttérbe szorították a latin nyelvvel a magyar nyelvet. Úgy, hogy Engel J. szerint a magyar nyelv a királyi udvarban, a közéletben nemsokára másodrangú lett. De azt még sem meri állítani, hogy a magyar nyelv teljesen elenyészett volna, mert a törzsfők hatalma nagy volt. Engel J. Fr.. Geschichte der Ung. Reichs. I. 107. c. Az udvarban a magyar nyelv volt az uralkodó. Mert épen az idegenek terjeszkedő hatalma miatt éberen őrködött a nemzet és nem tűrte a királyi udvar külföldieskedését. Ezt Péter és II Endre esetei bizonyítják. Ormós Zsigmond: Árpádkori műv. tört. Budapest, 1881. 23G. 1. V. ö. Figyelő III. 37.-38. 11. 2 „Hogy a magyar papok a magyar népnek kezdettől fogva magyarul papoltak-e, vagy nem ? ezt a kérdést teljesen felesleges volna vitatni. Elég rámutatnunk a halotti beszédre : szövegéből mindenki meggyőződhetik arról, hogy ezen ma legrégibb ilynemű maradványunk, nem a legelső magyar prédikáció volt. Gyakorlatban telt idő kellett ahhoz, hogy hit és nyelv annyira összesimuljanak és hogy magyar pap a keresztyén hit elveit anyanyelvén oly röviden, szabatosan, annyi szónoki erővel, mondhatni numerussal tudja kifejezni." Szilády Áron: Temesvári Gellért élete és munkái. Akad. kiad. 1880. 18.- 19. 11. 3 Konstantinust 111. Mihály már előbb a kozárokhoz küldte, akiknek akhaganjuk keresztyén tanítókat kért. Konstantinus Methodiusszal ment a kozárokhoz, de előbb megállapodtak hosszabb időre Chersonesosban, hogy megtanulják a kozár nyelvet, hogy így annál sikeresebben működhessenek. Hunfalvy P., i. m. 181. 1.