Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1909

II. A nemzeti elem az Árpádok művelődésében és iskolázásában. Irta Acsay Ferenc

— 65 — lettek a tolmácsok. És akad köztük szép számmal, akik akarva, nem akarva megtanultak magyarul és szívesen szolgáltak. Hiszen ez bizonyos szellemi foglalkozás volt, életpálya akkor, mely a szegény foglyokat szolgaságukból mintegy kiemelte. Voltak közöttük egyháziak és világiak egyaránt. A bejött térítők akármilyen nemzetiségűek voltak, tudtak latinul, s így t. k. a tolmácsoknak az új keresztyének nyelvén kívül elég volt latinul tudniok. Szlávok, nevezetesen csehek, németek, olaszok jöttek hozzánk téríteni, de latinul történt a részükről minden. Ezért szorosan vett térítői működésüknek cseh, német,, vagy olasz hatást tulajdonítani nem lehet. Ebbeli műveltségük közösen latin volt, — és általában elhanyagolták nemzeti nyelvüket és műveltségüket.

1 Ezen tolmácsok közül kerültek ki Magyarország első lelkészkedő papjai. Ezek voltak első segítőtársaik a térítőknek. Ilyen segítőtársak az idegenből jött térítők, ilyen tolmácsolói és részben a nép lelkészei voltak a külföldről jött, de magyarul hamar megtanult szerzetesek is.

2 így kényszerülnek a szerzetesek oly munkát végezni, amely t. k. távol áll az ő hivatásuktól. A lelkészkedést csak szükségből teljesítették és teljesíthették. Csak addig, amíg meg nem szűnt a lelkészhiány. Természetesen ez nagyon lassan ment az új keresztyén államban. Tolmács segítségével beszélt Gellért is. így pl. Székesfehérvárott, hol a tolmács Konrád, fehérvári prépost volt. Oly szépen beszél, hogy a nép és a király kitüntető szeretettel veszik körül.

3 Gellért sohasem tanult meg magyarul, magyar nyelven nem beszélt a népnek. Még Aba Sámuel királyt is latin nyelven dorgálja meg, mivel az összeesküvőket zsarnoki módon megölette.

4 És amikor a tolmács habozik, hogy tolmácsolja azokat a kemény, de őszinte szavakat, ráparancsol a püspök, hogy teljesítse kötelességét. Amiből nyilván látszik, hogy a püspök hosszú itt tartózkodása alatt mégis megismerte nyelvünket legalább annyira, hogy ha nem beszélte is, megértette. De nem értett meg mindent, mert amikor Budára 1 Legföllebb a németek képeznek kivételt. Mert a német nyelvnek a tanítására már a IX. században gondolnak a német papok. így már a híres fuldai iskolában külön órákat kap, s azért lett ez az iskola olyan virágzó Rhabanus Maurus alatt. Erdély L., A pannonhalmi főapáts. tört. I. 342. 1. Zoltvány Irén. V. ö. Békefi: A káptalani isk. tört. Budapest, 1910., 12. 1. Valamivel később a frankfurti zsinat szintén megköveteli a latin nyelv mellett az anyanyelv tanulását és tudását. Lányi-Knauz, i. ni- I. 429. 1. 2 „Sed quia clericos, quibus sólet decorari procul ecclesiasticus ad praesens non habemus, ut obsegnium vestri, tollamus ecclesiarum et monasteriorum, clericos ad tnonachos, qui secundum ordinem ecclesiastice institutions sint nobis in divino officio adiutores." Endlicher, Mon. Arp. 218. 3 „ ... Adveniente festő beatae Virginis Gerhardus indutus assumpto interprete, scilicet Conrado Albense praeposito ascendit pulpitum seu ambonem super verbo : mulier arnicta sole, sermonem ad populuin inchoavit. Non fűit scriptura, de qua non proposuisset exemplum, rege, populoque spectantibus ac mirantibus omnibus christianis de tanta verbi divini consolatione propter quod ipsum rex nimium diligebat." Endlicher, u. o. 213 1. 4 „Unde beatus Gerhardus Chenadiensis episcopus canonica severitate regem corripiens praedixit sibi periculum imminuere." Endlicher, Mon. Arp. Simeonis de Kéza: Gesta Hung. 112. 1. V. ö. u. o. 226.-27. 11. 5