Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1909

II. A nemzeti elem az Árpádok művelődésében és iskolázásában. Irta Acsay Ferenc

— 64 — tázius apát, ki a fent jelzett beszéd alkalmával jelen volt a templomban.

1 Mily kapós volt az idegen pap, a képzett szónok! Még nem ismerik, a nép meg sem érti beszédét; alig jön az országba, szónokoltatnak vele mindenfelé. El vannak tőle ragadtatva a főpapok. Oly szépen beszél, hogy, mint Mór püspök mondja: „Gerhardum esse ducem verbi",

2 hogy még ilyen pap nem volt Magyarországon.

3 Mintha csak azt mondaná, azt bizonyítaná e szavakkal Mór, hogy az látszik meg Gellérten, hogy nein elégedett meg a kolostor adta tudománnyal.

4 Föl is vitték hamarosan a királyhoz.

5 És ez nem engedi többé el. Előbb fiának nevelője, majd minek utána vagy hét esztendeig remetéskedett, neki adja a király az Ajtonytól elfoglalt Marosvidéknek a püspökségét.

0 „Dabo tibi conductores" — mondja István Gellértnek. — Világosan mutatják az életrajznak e szavai, hogy mire valók voltak Gellért mellett a — „cunductores". Majd azok kalauzolják útjában, elhintik beszédeit a nép között, segítik minden munkájában.

7 Ő csak beszéljen, mondja el latinul beszédeit, hogy legyen mit tolmácsolniok a segítőtársaknak. Mert világosan áll előttünk, hogy az első térítők latinul beszéltek a néphez és beszédeiket magyarok, magyarul értők tolmácsolták. A hódító magyarság megkövetelte a meghódított keresztyénektől, hogy megtanulják nyelvét.

8 Ezek 1 „. . . Ad festum Sancti Benedicti, in quo fecit sermonem ad populum super verbo: iustus germinabit sicut filium." U. o. 2 U. o. 3 U. o. 4 S valóban, mint olvashatjuk Gellért életrajzában, elöljárói elküldték magasabb tanulásra, mint olyant, ki több jelét adta nagy tehetségének. Apátja elküldi egyik társával magasabb iskolába. — „Transacto autem in scholis monachorum quinquennio, magister eius considerate sagacitatis eius ingenio mirabatur, quod eos, qui ipsum prevenerant, scientia perveniret". Endlicher: Mon. Arp. Vita S. Gerardi pp. 205-206. „Quodam die cum abbas suus Gwillermus conventui interesset, dixit

: fratres karissimi, necesse est, ut ex nobis aliquos, quos inveneritis apciores, pro adipiscendo fructu scientie ad Studium transmittamus, ne ordo patris nostri Sancti Benedicti in scientiis liberalibus detrimentum patiatur. — Piacúit autem verbum fratribus et constituerunt Gerhardum et Sirdianum, quos datis expensaruin necessariis Bononiam transmiserunt, ubi notabiliter egregieque, in scienciis grammatice, philosophic, musice et decreti (egyház jog), otnniumque liberalium scienciarum artibus instructi, quinto tandem anno revocati sunt, ipsorum scienciorum libros secum. apportantes". Ibid. pp. 207.—208. 5 „Dominum autem Gerhardum eadem devocatione estimo advenisse. Ponentes ergo eum in nostro vehiculo, ducamus ad regem, quem a nobis pro magno munere acceptabit qui nobis precepit, omnes venientes recipere, et quos idoneos cognoverinius pro persona sua specialiter reservare." Endlicher: Mon. Arp. Vita S. Gerardi. p. 211. 6 „Magis predica hic populo meo mondja a király Gellértnek, mikor azt hallja, hogy a szentföldre készülődött, — credentes confirma, in fidejes converte, neophicam plantacionem irriga, et dabo tibi in regno potestatem predicandi. Dabo tibi conductores, qui tibi serviunt die et nocte." Ibid. pp. 212.—13. 7 „Tu tantum aperi ostium, — mondja tovább az utasítás, — et semina in corde populi huius semen vite." U. o. V. ö. Wolf György: kitől tanult . . . 34.-35. 11. 8 L. 19. 1. Új Magyar Sión. 1879. 726. és köv. 11.