Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1909

II. A nemzeti elem az Árpádok művelődésében és iskolázásában. Irta Acsay Ferenc

— 44 — ki-ki belátja— mondja erős meggyőződéssel Vass József.

1 De még csak általánosságban sem szólnak valamiféle tanintézetekről emlékeink.

2 De még így sem lehet őseink vezérekkorabeli műveltségét kicsinyelni. Azért én csodálom Horváth Mihálynak következő szavait: „A magyarok, akiket a termékenység és szelíd éghajlat ingerlett e földnek elfoglalására, csekély vagy semmi műveltséget hoztak . . . magukkal."

3 De állítása azért ilyen egyoldalú, mert csak közgazdasági tekintetből vette számba a nemzet műveltségét. De még így is nagyon szigorú és igazságtalan ; summa iustitita est summa iniquitas. Mert e tekintetben is megálltak helyüket őseink. Mert bár iparuk, kereskedésük szerfelett, sőt földmivelésük is elég csekély volt,

4 nem lehet mondani, hogy az anyagi műveltség e téréit nem ismerték volna. Hiszen ősi hazájukból új hazájukba tartva, több olyan nemzettel találkoztak, kiktől e művelődési ágakban sokat tanulhattak.

5 Még a finnugor korszakban érintkeztek őseink indorgermán népekkel, — „nevezetesen árjákkal (indoirániakkal), s ezek befolyással voltak művelődésére".

0 „Sokkal nagyobb hatással volt a mi eleink művelődésére és nyelvére egy török (nevezetesen bolgár-török) nép",

7 „amely földmivelő és állattenyésztő volt".

8 „Érintkezett a magyar nép más népekkel is", — de a nyelvtudomány bizonyítja, hogy a legszorosabb volt az érintkezés a török néppel. Ezektől tanulták meg a magyarok — „a szélesebb körű állattenyésztést" és a földművelést. Már Ibn Rosteh mondja, hogy a magyaroknak sok szántóföldjük van.

,

J A IX. század folyamán az örökös, nyugtalan vándoréletben kisebb volt a magyarok műveltsége, mint akár a kozár, akár bolgár szomszédjaiké.

1" Ezek zsidók, mohamedánusok, illetve keresztyének voltak, míg a magya1 I. m. 13., 15. 11. V. ö. Bartal György, Commentariorum ad históriám status iurisque publici Hungáriáé aevi medii, libri XV. Posonii, 1847. I. könyv, 149. 1. 2 Vas J., i. m. 13. 1. 3 A műipar és kereskedés tört. Magyarorsz. 1842., 182. 1. 4 „Harcilag ugyan kitűnően voltak szervezve, mi egy vándorló nép természetével épen nem ellenkezik, de nem gyakorolták a földmivelést, nem ismerték a finomabb mesterségeket, melyeket egy megtelepedett nép szükségletei magukkal hoznak." Flegler-Szinnyei, A magyar történetírás tört. Budapest, 1877. 9. 1. r' „E nemzet életében és szokásaiban sok jelenség arra mutat, hogy talán századokkal Európába költözködése előtt a műveltség magas fokán álló népekkel volt folytonos érintkezésben." Szalay L. i. m. t. 60—61. 11. 0 Szinnyei J. i. m. 27. 1. 7 Szinnyei J. U. o. 8 U. o. 49.—50. 11. „Ez az érintkezés eleintén alkalmasint ellenséges, de később mindenesetre barátságos volt." 1

1 A magyar honfoglalás kútfői, 169. 1. Gombócz Zoltán, Régi török jövevény szavaink, Magyar Nyelv, III. k. Külön lenyomat. Budapest, 1908. 1

0 Még a vándorlást megelőző finn-ugor korszak műveltségéről Hunfalvy ezeket mondja : „Általában, azt mondhatjuk, hogy a magyar nemzet ama eredeti vagy származási korban olyan társadalmi fejlettségre és műveltségre jutott, amilyenre a germánok Tacitus életében jutottak volt." Ethnographia, 258. 1. Szinnyei, i. m. 27. 1.