Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1909

II. A nemzeti elem az Árpádok művelődésében és iskolázásában. Irta Acsay Ferenc

— 40 — De nem is kell igen elfogultnak lennünk. A vezérek korának vékonyadatai is nyilván hirdetik, hogy szellemi életünk állott ama kor színvonalán. Nem szólva most már őseink kifejlett hadászatáról, mely Leó császár csodálatát érdemelte ki, s amely korában egyedül állott t

1 — itt csupán a nyelvből, az irás ismeretéből, költészetükből és az ős vallásukból indulhatunk ki.

2 Mert miután biztos adatunk e korból kevés számmal van, figyelemmel kell kisérnünk a legkisebb gyöngyszemet is. Nem szabad elmellőznünk azon irókat sem, akik már részben helyesen, részben gyengébben ugyancsak e korszak műveltségéről irtak. Mert ha magunk következtetni akarunk, másoknak hasonló irányú munkálkodását sem lehet figyelmen kivül hagynunk. Már a hunoknak a nyelve kifejlődött lehetett. Különben nem Írhatta volna róluk Priskos rhetor — „a nagy hun birodalom történetének kétségenkivül legbecsesebb forrása"

3 — azt a néhány sort, melyre méltán hivatkozhatunk. Az éneklés mesterségét egyenest ősi, uralaltáji, ázsiai örökségnek tartom. Már pedig a daloknak e kedvelése valami őseredeti lelki gazdagságot rejt és megmagyarázza a fent említett, fenkölt szellemi életet. A hegedősök rendje régi. Ott szerepelnek a vezérek, a fejedelmek udvarában. Nem is tudom helyeselni Bodnár Zsigmond állítását, mikor azt mondja, hogy — „az első igricek természetesen szlávok valának, de egy részük bizonyosan elmagyarosodott".

4 A későbbi oklevelek nagyszáma bizonyítja, hogy a dalosrend virágzott a honfoglaló magyaroknál. Anonymus nem egy helyen említi, hogy a vezérek: Töhötöm, Bulcsú tetteiket megénekeltették. Ekkehard szentgalleni leirása hasonlóképen ezt bizonyítja/' Theophylactos Simocatta említi, hogy a magyarok énekeket zengtek a föld istenének: telluri hymnum concinnunt." 1 Ipolyi Arnold, Kisebb munkái. Budapest, 1887. 3. 498. 1.; Szabó Károly, Kisebb • munkái: A magyarok hadszervezete; Salamon F. i. m. 2 „Az erőteljes nyelv, Írástudás, költészet, őshit, alkotmányszerzés mind, mind egyebet tanúsítnak, s erős hitet ébresztenek bennünk, hogy a magyar nemzet szellemi élete már a vezérek korában, a viszonyok hatalma s más népek számbavételével az emelkedettség nem jelentéktelen fokán állott." Vass J. i. m. 13. 1. 3 Marczali: A magyar törtténetirás kútfői. Budapest, 1880. 101. 1. V. ö. Új Magyar Muzeum 1850. — 51. 564.-65., 623. 11.; Wallaszky: Conspectos rei publ. Literariae in Hung. Budae 1808. Edit. 2. 56 —57. 11. 4 A magyar irod. tört. Bpest, 1891. I. 24. 1. Elfelejtette Bodnár, mit mondott már Priskos rhetor: — ,*Eniytvouévi)g <ft? so

TtéQctg Suótig (iv>'i(p&t)c«xv, <ft!o fFí uvrtxob rov 'Ainjlc MtQtXíhóvTti ßÜQßctQoi äafxaxa ntuoT)}U<-vv 'éltyov, vixag avcoi) xicl rág xarce nóktuov (f&ort f-g r(QHág' ég ötig ot r% tmo/Cag dnäßXtnov, xcd ob tuiv fjdovro inig noíVjuaarv o) őt ran' nokiu&v ávcc/Livi)axá/utvoi Su]ytLQnvio mTg (pQovi)uacfiv, ríXXoi (U é/ÚQovv ég Sáxgva" (hp im

h rov /QÓVOV fiad-ív ti rö (T(í)ua xcd f)(ív/ámv fi d-vaóg fjmyxáCtro

1

1. Hist. Graec. Ed. Ludov. Dindorf. 1. 289. és köv. 11. és 307. 1. Magyar ford. Szabó K.-tól. Magyar Muzeum 1850. 2. füzet. Ha nem is voltak rokonaink a hunok, de egy ős hazából jöttünk, szokásaink megegyeztek. 5 Szabó K., Magyar vezérek kora. Budapesti Szemle 1853. 162. és köv. 11. 6 Corpus Script. Hist. Byzant. Bononiae, III. k. VII. 8. c. 70. és 286.11. Stritter kiad. Czech János mondja, hogy „dicsekedtek visító népköltészettel". A tudományok állapotja Magyarországon az Árp. idejében. Akad. Évk. II. k. 187. 1., V. ö. Endlicher, Monumenta Arpadiana. Sangalli, 1849. 177. 1.