Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1909

I. Kocsi Csergő Bálint rektori beszédei. Közli Thury Etele

— 24 — 4. 1679. Szept. 16-án az őszi közvizsgálat alkalmával elmondott beszéd. „Hogy a Szülék magok jó példájával tulajdon magzatyokat tanítanákAz ifjúság helyes neveléseinek eszközeiről. Oratio I. de recta iuventutis educatione, habita Papae Anno 1679. mensis Sep (tembris die) 16} Mely szükséges, hasznos és kellemetes legyen a fiaknak jó erkölcsökben és feddhetetlen életben való nevelésük, ezt mind az Isten ismeretin kívül valóknak, mindpedig az Isten frigyében valóknak dicséretes emlékezetes cselekedetük és mondásuk előnkbe adják.. Isten ismeretin kívül való volt Pythagoras, aki az ország javainak fundamentomának mondotta a gyermekeknek nevelését. A Mitelena városiakról írja Alianus, hogy a mely ellenséget meggyőzvén, rabságban és romlott állapotban akarták tartani, nem szenvedték, hogy fiukat szabados tudományokra taníthassák, hanem azt akarták, hogy rosszul, parasztul, szabadosan nevelvén, szolgai erkölcsökhöz szokjanak, mindennemű büntetésnél nehezebbnek ítélték, hogyha tudatlanságban nőnénk fel. Ide való ez is, hogy midőn Tiberius meghalt volna a római kösség elfáradván az ő sok kegyetlensége alatt, melyeket gyermekségétől fogva beszívott vala, részszerint azt kiáltotta, hogy az ő teste a Tiberiusba vitessék, részszerint azt kívánta, hogy őneki ne legyen másutt, hanem az Intebének között helye, részszerint pedig, hogy az ő teste horogba vonattassék és vettessék a gonosztevőknek testüknek helyére. Nem kicsiny ártalmára, kárára lenni a közönséges társaságnak a rosszul nevelt fiakat jelenti ama római tanácsnak a Nérórul lett panaszos ítélete. Hogy tudniillik a Nérónak szülei sokat használtanak volna a közönséges társaságnak, ha magzat nélkül, kiváltképen Nérónak hagyása nélkül haltanak volna meg. Hát az Isten ismeretiben levőknek micsoda ez iránt való értelmük? Tekintsd meg a bölcsnek bár csak ama mondását: Hasznosb maradék nélkül meghalni, hogynem istentelen fiakat hagyni, mivel jobb egy istenfélő magzat, ezer gonosz fiúnál, (Eccl. 3. 4.) Nyilván látod, hogy a fiaknak nevelése, ennek nagy dolognak látszott. Nézd meg annak felette, mit mond szent Jeronymus (így): a fiukat és leányokat házasság viráginak nevezi (Hieronym. Epist. 9. ad Sah . . .) Ha virágok, tehát amint a virágot kell őrizni, hogy el ne hervadjon, úgy azokat is vigyázásban kell nevelni, hogy meg ne rosszuljanak. A fiuk, Istentül nálunk letétetett kincs és gazdagság, úgymond, Aranyszájú Szent János, tehát mint a kincset öregbítik és őrzik az emberek, a fiukat is kell szorgalmatosan minden jóban öregbíteni. 1 A következő öt magyar beszédet a Dunántúli Prot. Lap 1892 és 1893. évfolyamaiban eltérésekkel közölte Mokos Gyula, itt a teljesség végett vettük fel.