Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1908

I. Hegedűs Sándor emlékezete. Emlékbeszéd a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság emlékünnepén, 1908 október 1-én elmondotta dr. Antal Géza theologiai akadémiai tanár

— 19 — veszedelmes bajokat, káros társadalmi mozgalmakat eredményez. Itt van helye, itt van létjogosultsága, kötelessége a protestantizmus higgadtságának és felvilágosító, nemesítő erejének. Itt vezethet rá a hibákra, itt ad módot arra, hogyan kell megkülönböztetni a betű által bevitt tévedést az igazságtól s mig így a szivekből kizárja a kevélységet, a tévedést és a szenvedélyt, beleplántálja a valót, az igazat, mely munkál, teremt és istenít".

1 Kimutatja az egyház nagy feladatát azokkal szemben, kik a romboló áramlatok forgatagába kerültek. Hangoztatja, hogy „nem szabad megfeledkeznünk a lelki és erkölcsi analfabéták nagy számáról sem, akik az élettől elnyomva, elkeserítve, elbutítva, érzéketlenek minden nemes, minden jó iránt; mert ezek soraiból kerül ki a kétségbeesés romboló tábora. Ezeknek a prédikáció, a Biblia idézései nem elegendők, sőt ezekre nem is hatnak. Ezek érezni, tapintani, tapasztalni akarják az evangéliumot, addig el nem ismerik. Működésben kell nekik megmutatni, cselekedetekkel, tettekkel bebizonyítani az evangélium áldásait; mert ezek a szegény erkölcsi fejletlenek más tekintetben is az erkölcsi és szellemi rugók iránt érzéketlenek, mert meg vannak bénítva és erkölcsileg el vannak nyomorodva. Éppen úgy, mint az orvosi tudomány a béna tagokat érzékenyekké teszi és evvel az életnek, sőt a fejlődésnek is vissza akarja adni: nekünk is a társadalom bénáit a vallási, erkölcsi, társadalmi igazságok iránt érzéketleneket ily módon kell elvonni a. kétségbeeséstől és a veszedelmes felbontó, romboló áramlatoktól s ily módon kell az erkölcsi gyógyúlás és nemesedés útjára édesgetni. Az ily módon érvényesített valláserkölcsi tanítás a legerősebb társadalmi kapocs, mely nemcsak az egyházat erősíti, de a nemzetet, a társadalmat is."

2 Ezek az eszmék, nagyérdemű közönség, azok, melyek Hegedűs Sándort a család, az egyház, a haza, a társadalom nagy kérdéseiben vezették, s eljárását és cselekedeteit irányították. Hosszas volna felsorolni azokat a gyakorlati intézkedéseket, melyeket az eszmék megvalósítása érdekében az egyes téreken javasolt vagy foganatosított. Messze is vezetne célunktól. Minden konkrét javaslat vagy 1 A kolozsvári gyűlés emlékkönyve. Prot. Szemle, 1898. évf. 20. 1. 2 Az újvidéki gyűlés emlékkönyve. Prot. Szemle, 1904. évf 20. 1. 2*