Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1907

III. Tarczy Lajos emlékezete. Emlékünnepély születése századik

- 59 -Baráth József, bölcsészet tanárjuk ösztönzésére 1840 november 22-én képzőtársaságot alkotnak, vezetőül tanárjukat választják. 1841-ben azonban újra szervezkednek, alapszabályaikat benyújtják az iskolai tanácsnak, ez meg is erősíti, de a politikát kebeléből kizárja. Az 1841 május 9-iki gyülésükben megválasztják elnöknek Tarczyt.

1 Az elnökséget szívesen elfogadja. Itt is tanít, de nem köti oly szigorúan a katedra, az ifjakra hatás közvetlenebb, az érintkezés szorosabb. E közvetlen közelségben az ifjú lelke őszintébben nyilik meg és sok oly szép vagy káros tulajdonságot hoz felszinre, ami az iskolai előadásnál rejtve marad. Nevelési elveit itt érvényesítheti igazán. Irányozhatja, emelheti közvetlenebbül az ifjú lelkeket a magasba: a szép, nemes és jó eszméihez. Az elnöknek, ha igaz eredményeket akar elérni, igazságosnak, tapintatosnak, bölcsnek kell lenni, nehogy a túlszigoru bírálat a tehetségeseket elriassza a munkától, vagy a lágy, netalán felettébb kedvező kritika, üres, léha ifjak alá adjon emelkedési lépcsőt. Tarczyban a jó elnöknek mindezen tehetségei bőven megvoltak. Mint elnök ismerte meg közelről Petőfit s ismerte fel ennek nagy tehetségét. Szeretettel pártfogolta, segítette Pápán kétszer léte alkalmával, hisz köztudomásu, hogy Petőfi minő tisztelettel és szeretettel nyilatkozott Tarczyról. Meg is mutatta a 3 év eredménye, ameddig (1841—1844-ig) az elnöki széken első izben ült. E három év alatt érte el ez a jelenben már 68 éves társulat virágzása tetőpontját. Itt kelének versenyre a múlt század legkiválóbb szellemei, itt fejték ki szárnyaikat a sok között: Petőfi, Jókai, Kerkapoly, Petrics Soma, Ballagi Mór, Ács Károly, Kis Gábor, Szűcs Dániel, Kozma Sándor, Papp Gábor stb. Elnöksége idejében szaporodik tetemesen a könyvtár, egynémelyik folyóirat szerkesztőjével való jó baráti viszonyánál fogva (Garay: Regélő) ingyen példányokból is,

2 hasonlóképen alaptőkéjét egy „Zsebkönyv" kiadásával is, mely az „Érdemkönyv"-be itélt legjobb müveket foglalta magába s köztük több maradandó irodalmi beccsel is bir. Tarczy mindjárt a tanári szék elfoglalásakor nagy szükségét érezte egy nyomdának. Hogy eszméit minél gyorsabban és minél szélesebb körben terjeszthesse, ehhez okvetlen nyomdára volt szükség. De ez akkor privilégium volt, nehéz, majdnem lehetetlen volt annak megszerzése, pedig létesítését elutasíthatlan szükség követelte, hogy jó tankönyveket készíttethessen az egyházkerület. Bocsor Istvánt meg is bizta több tankönyv készítésével, el is készítette, csakhogy nem volt nyomda, mely azokat előállítsa. Tarczy mind a főiskolai tanácsban, mind az egyházkerületben a nyomdáért harcolt folytonosan. Ily körülmények között indították meg a nyomda kérelmezését. 1 Borsos K.: Képzőtársulat tört. 10. 1. 2 Magánlevél: Eőry Szabó Sándor.