Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1907

III. Tarczy Lajos emlékezete. Emlékünnepély születése századik

— 60 — Az engedélyt megadó leirat 1837 január 5-én érkezett le, de a szerződést csak 1837 szeptember 2-án tudta megkötni Stettner György Szilády Károly nyomdásszal. Meg is kezdte működését s már az 1837 október 1. és 2-án tartott kerületi (kis) gyűlésen a nyomtatott példányokat be is mutatják s felkérik az ismert tudósokat, hogy könyveiket itt nyomassák. Zsoldos Ignác „Életpálya" és „Szolgabírói hivatal" cimü munkáinak nyomását már a főiskola nyomdája végezte, az utóbbiért 40%-ot kapott a szerző.

1 Szinte a főiskola nyomdájából került ki a gyorsan népszerűvé vált pápai „Közhasznú Kalendárium (Naptár), melyet Tarczy szerkesztett. Kelendőségét és közkedveltségét bizonyítja, hogy az 1840-ik évre 20.000 példányban kellett nyomatni. A naptár az egyes hónapokat a szokott módon előterjesztett lapok alján, az időszakot jellemző és kifejező elég jó hangzású versekkel irja le. A naptár szerkesztése is kellemetlenséget okozott neki. Ugyanis Szilasbalhás közönsége s vele együtt a mezőföldi és somogyi egyházmegye is a kerülethez fordul a naptárban előforduló illedelmet és vallásos érzést sértő közlemények miatt s a szerkesztőséget megfeddendőnek véleményezik. „A kerület, ámbár a naptár a királyi könyvvizsgáló birálatán ment keresztül, nem helyesli a vallásos érzeményeket csak távolról is sértő s illedelem elleni, bár meséknek is, naptárba, mely a köznép kezébe is forog, iktatását: komolyan figyelmezteti a szerkesztőséget, mikép ezután a naptári mulattató darabok megválasztására nagyobb gondot fordítson, az azokat olvasó közönség érzelmei iránt kimélettel legyen."

2 A naptár két évfolyamához juthattam csak (1840. és 1841.), de ezekben vallásos vagy erkölcsi érzést sértő egyetlen egy közleményt sem találtam. Itt-ott alantjáró köznapi mese-alaku eseményt közöl, de majdnem mindenikben levonja az erkölcsi tanulságot. Úgy tetszik nekem, hogy még mindig a filozófiai harcból fennmaradt keserűség visszhangja a panasz. Tarczy munkáit is — Természettanának első kiadásából a Il-ik kötetet kivéve, melyet 1837-ben az I-ső kötetet megelőzőleg Veszprémben kinyomatott — a főiskola nyomdája állította elő. Az első évben Stettner György tanártársa volt a nyomda-felügyelő, de ennek lemondása után egy év múlva Tarczyt bizta meg az egyházkerület a nyomda felügyeletével s ezt viselte is a 70-es évek végéig. Tarczy Lajosnak a családról és családi életről fenkölt ideális fogalma volt, mint ez neveléstani elveinek fönnebbi ismertetéséből is kitűnik. Nem maradhatott tehát magában, hanem 1841-ben házasságra lépett Nagy István tekintélyes táblabíró és ügyvéd kiváló műveltségű és szép leányával, Jozefával. Házaséletük boldog volt, „mert az egymást meg értés angyala" vezette őket 1 Főisk. tanács jkv. 1838. V. 13. pont. 2 Egyházker. jkv. 1843. 51. pont.