Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1907

IX. Főgimnázium

— 121 — nálunk a tanév folyamán nincsenek meg azok az apróbb szünetek, amik másutt minduntalan megszakítják a tanítást. A tanulók körében nem fordult elő olyan betegség, mely a tanítási idő félbeszakítását tette volna szükségessé. A tanév ünnepélyes bezárása 1908 jun. 14-én volt, mely alkalommal templomba mentünk. Istentisztelet után a tornateremben gyülekeztünk, hol Thury Etele főisk. igazgató jelentést tett az 1907—908. iskolai esztendőről, majd Faragó János főgimnáziumi igazgató kiosztotta a pályadíjakat és jutalmakat. Az iskolai esztendőt bezáró vizsgálatok sorrendjét másutt közöljük. 5. Tanulmányi ügyek. Az intézet anyagi támogatása ügyében az 1883. XXX. t.-c. 47. §-a értelmében az állammal kötött szerződés intézkedése folytán az állami középiskolákban érvényes tanterv szerint tanítottunk, csak a ref. hittan és az éneklés tanítása történt az egyetemes konventtől megállapított tanterv szerint. Ha van valami, amit az államsegélyért adott dolgok közül sajnálni lehet, épen a tanterv az, mely minden iskolának megadja a maga sajátos jellegét. A mi régi tantervünk évszázados tradíciókon épült s bizony nagy kár volt máról holnapra elhagyni a régi, kipróbált alapot. Magának az államnak sem állott ez érdekében, mert igazi nemes versenyről csak akkor szólhatnánk az állami és felekezeti iskolák közt, ha egyazon célt: a magyar állam kulturai kiépítését más-más uton akarnák elérni a különböző középiskolák. Úgy látszik, maga az államkormány sem ragaszkodik most már mereven ahoz, hogy a segély fejében tantervüket adják oda az intézetek, mert a tanári fizetések kiegészítésére adott segély fejében ezt nem kívánja. Ám a legjobb tanterv is a tanárok lelkiismeretes munkájától, buzgalmától függ. Ez nagynevű elődeinktől szent örökség gyanánt szállt reánk s mindennap azzaf a büszke tudattal léptük át az intézet küszöbét, hogy hazánk jövendője, fönnmaradása és előhaladása a mi munkánktól, a magyar középiskolák munkájától függ. Lelket iparkodtunk önteni a tantervbe! Intézetünk nagy területről sorozza a maga növendékeit, sokan jönnek hozzánk olyanok, akik Istentől adatott tehetségükön kívül semmi egyébbel nem rendelkeznek s reánk vár az a nagy föladat, hogy a porban heverő gyémántot kicsiszoljuk s beleillesszük nemzeti művelődésünk koronájába. Mint minden egyházkerületi iskola, a mi intézetünk is a szegények iskolája; a szegény fiu tudvalevőleg csak ugy tanulhat, ha esze és szorgalma van. Elmondhatjuk, hogy tanítványaink közt igen sok a kiváló tehetségű; de a szorgalom sokuknál nem áll arányban a tehetséggel. A társadalom betegsége elragad az iskolára is. Mai társadalmunk pedig nem igen gyakorolja a kötelességtudás nagy erényét, inkább arra ád példát, hogy munka és fáradság nélkül is lehessen boldogulni. Pedig tanítványaink előtt nagy példák állanak: Petőfi, Jókai stb. Az ő koszorújukért küzdjenek! A tanuló ifjúság szorgalmának és előmenetelének elbírálása céljából az iskolai esztendő folyamán négyszer tartottunk ellenőrző tanácskozást, u. m. 1907 október 29-én, december 16-án; 1908 március 16-án és május 7-én.