Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1907

IX. Főgimnázium

- 120 — III. o.-ba 4, a IV. o.-ba 4, az V. o.-ba 21, a VI. o.-ba 6, a VII. osztályba 3 tanulót; a VIII. osztályba egy tanulót sem vettünk föl más intézetből. Sajnálattal látjuk, hogy a más intézetből jött tanulók nagyon sokszor nem arra használják föl az intézetváltoztatást, hogy új életet kezdjenek s magukat megjavítsák, hanem az ellenőrzés kijátszásában bízva, ártalmára lesznek az intézet egész tanulóifjúságának. A beiratkozott tanulókat 10 osztályban tanítottuk s így átlag 56 tanuló esett egy-egy osztályra. Nem volna baj, ha az egyes osztályokban csakugyan ennyi tanuló volna; de az eloszlás nem ilyen arányos, hanem a legtöbb osztályban 60-on felül volt a tanulók száma. Ekkora tömeget 10 osztályban az ország egyetlen középiskolája sem tanított s bizony komolyan kell gondolni a fenntartó testületnek újabb párhuzamos osztályok szervezésére. Intézetünk egyházkerületi jellege, tradíciója, sok alapítványa, a jó s aránylag olcsó köztartás mindig sok tanulót fog hozzánk vonzani. Ezt mutatja azon körülmény is, hogy bár a vidéken egymásután létesültek a főgimnáziumok, nálunk a létszám nem apadt. Párhuzamos volt az I. és II. osztály, az V. o. párhuzamosítása, noha 69 tanuló iratkozott be ezen osztályba, pénzügyi okokból elmaradt, bár azt a tanári kar, amint fentebb említettük, szükségesnek tartotta volna. A más intézetből felvett tanulóknak majdnem fele az V. o.-ra esik, akik legkülönbözőbb intézetekből jöttek hozzánk, ezért is, meg azért is, hogy az V. osztály a középiskolának épen a derekára esik és sok tekintetben alapvető munkát végez, sürgette a tanári kar ezen osztály párhuzamosítását. 4. Tanévmegnyítás, szünetek, a tanév bezárása. Az 1907—908. iskolai esztendő ünnepélyes megnyitása 1907 szept. 5-én volt, amidőn d. e. 8 órakor templomba mentünk, hol éneklés után Lie. Rácz Kálmán főgimn. vallástanár imádkozott. Az istenitisztelet végeztével a tornaterembe gyültünk össze s az egyházkerület nevében Németh István egyházker. főjegyző megnyitotta az iskolai esztendőt alkalmi beszéd kíséretében. Majd felolvastuk a beiratkozott tanulók névsorát s az iskolai törvények főbb pontjait. Fejes Zsigmond rendes tanárrá való kineveztetése folytán ekkor tartotta székfoglalóját, akit a tanári kar nevében Csizmadia Lajos főisk. és Faragó János főgimn. igazgató üdvözölt s végül ugyanő buzdító beszédét intézett az ifjúsághoz. Az ünnepély végeztével az osztályfőnökök vezetése alatt tantermeikbe vonultak a tanulók s még aznap kezdetét vette a rendes iskolai munka, mely a rendes szünetek leszámításával megszakítás nélkül folyt a tanévet bezáró vizsgálatokig. A rendes szünetek ezek voltak: a) a karácsonyi szünidő 1907 dec. 19-től 1908 jan. 2-ig; b) a húsvéti szünidő 1908 ápr. 13-tól 26-ig; c) a pünkösdi szünidő 1908 jun. 5-től jun. 10-ig. Az egyes ünnepek alkalmából adott szünetek valamivel hosszabbak, mint a többi középiskolában szokott lenni; ennek az az oka, hogy tanítványaink az ünnepek alkalmából legációba járnak és sokszor tetemes időt igényel az oda- és visszautazás. Egyik-másik szünidőt magunk is szeretnénk megrövidíteni, sőt a pünkösdit egészen el is hagyni; de számolnunk kell egyrészt a tradícióval, másrészt azon körülménnyel, hogy