Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1905
I. Bocskay István és a bécsi béke. Kis Ernő
— 10 — tani a török uralom alól, akkor is csak azért szeretné, hogy azután jutalmul osztrák tartománnyá tehesse. Ügy magyarországi, mint az udvarnál való tartózkodása idején közvetlen tapasztalatokat szerzett Bocskay arra nézve, hogy hazánkban mennyi a vallási és mennyi az alkotmány ellen elkövetett sérelem. Aggodalom fogja el hazánk jövöje iránt. Azonban neveltetése, ifjúkori emlékei, a hála a király iránt, ki az imént is visszaadatta elvesztett javait, megkötik kezét, ha tenni akar; lezárják ajakát, ha panaszra emelné. De gondolatai már nem az udvaréi; erösebb érzelem foglalja el azokat. Erösebb minden emléknél a hazája sorsán való aggódás és hazaszeretete. Ami még a tettre keléshez hiányzott, azt is meghozta a dolgok elintézésébe gyakran belejátszó véletlen. Emberi tulajdonságunk, hogy aggodalmainkat, gondolatainkat jó barátainkkal közölni kivánjuk. A tele pohár kiömlik, az aggódó lélek megszólal és Bocskay István Illésházyhoz irt leveleiben rakja le gondolatait. A levelek egy fogságba került erdélyi csapat podgyászából Belgiojoso kassai főkapitány kezébe kerülnek, mire ez Bocskayt szentjóbi kastélyában ostrom alá vette. Ezért mondhatta Bocskay magáról, hogy ö nem akart a király ellen feltámadni: „Ha erővel, őfelsége ágyúival és éles kardjával nem kergetik el őfelsége hűsége mellől". A megtámadott férfiú talán a királyhoz siessen most a maga tisztázására, hogy életét vagy talán javait is megmentse s azután a kikönyörgött kegyelemért, ha bocsánatot nyer, élte végéig élőhalottként nézze szótlanul hazája sorsát, mint ragadják a szerencsétlen viszonyok a végpusztulás felé? Átlátta, hogy itt tenni kell, tenni magunknak az udvar nélkül, de sőt az udvar ellenére is, ha valaha még fel akarunk szabadulni a török uralom alól; az udvar nem űz magyar nemzeti politikát, azt csak az összbirodalmi érdek irányítja. így a királyi udvar neveltjéből szemünk előtt emelkedik naggyá egy férfiú, kinek azon gazdag tapasztalaton alapuló politika érik meg kebelében, hogy hiába várunk magyar politikát az udvartól, fegyverrel kell a Habsburg-házi királyt magyar nemzeti politika üzésére kényszeríteni s ehhez most már hozzá kell fogni. így vált Bocskay István, az egykori udvari ember, nemzeti jogaink hatalmas védőjévé.