Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1904

I. Gondol Gábor önéletleirása. Közli Borsos István

— 6 — zetemben levő magyarázatokból kiegészítve, kéziratot szerkesztettem, melynek mind magam, mind tanulótársaim, kik ezt lemásolták, nagy hasznát vettük nemcsak az iskolai vizsgák alkalmával, -hanem a később bekövetkezett ügyvédi rigorozumoknál is, melyek a negyvenes években már szigoruabban kezeltettek. Az iskolai pályát elvégezvén, szegény helyzetem arra utalt, hogy a joggyakornoki és királyi táblai jegyzői (tabulae regiae iudiciariae iuratus nótárius) éveket olyan főnök mellett töltsem el, kinél lakást és teljes ellátást nyerhetek. Ez azonban az ország minden részéből Budapestre összesereglett ily czélu fiatal emberek nagy konkurrenciája miatt nem sikerült s így nem maradt más hátra, mint magánháznál vállalni nevelői alkalmazást s emellett a joggyakornoki és jurátusi hivatásnak is mellékesen szolgálni. Ily alkalmazást szerzett számomra a jeles akadémiai tanár, Bocsor István, aki hozzám mindig kitűnő jóindulattal és megelőző szívességgel viseltetett. Ő ugyanis egy fehérmegyei nagybirtokoshoz ajánlott, kinek 11 éves fiát kevés eredinénynyel ugyan, azonban az apa megelégedésére tanítgattam, az

t evangélikusok budapesti gimnáziumában az I. és II. latin osztályban előadott tantárgyak szolgálván vezérfonalul. Midőn egyik bizalmasabb barátom megkérdezett, hogy minő nézetem van a magánnevelöi állásról, ezt válaszoltam neki: „Az ember a magánnevelöi állásban jő tudatára azon legvalószínűbb indokoknak, melyek a régi rómaiakat gyermekeiknek arra képesített rabszolgák által való taníttatására, a középkori német lovagokat pedig fiaiknak tanítás nélkül való felneveltetésére

1 indították." Ily körülmények között siettem a nevelői állástól, mely különben is csak eszköz gyanánt szolgált életczélom követésében, az ügyvédi vizsga letétele után haladéktalanul menekülni. Az ügyvédi vizsgálatot 1846. évi októberben kitűnő minösitvénynyel tettem le. A vizsgáló bizottság elnöke: ludányi Bay György alországbiró volt. S minthogy megelőzőleg négy törvényfolyamot, vagyis egy évet nekem is valamelyik táblai dignitárius mellett kellett eltöltenem, mint annak oldala mellé felesküdött jegyzőnek, hogy e mellett késedelmet nem szenvedtem s a két év elmultával ügyvédi vizsgálatra bocsáttattam, annak a körülménynek köszönhettem, hogy Hubay József személynöki itélömester a jelentkezések bezárta után kivételesen elfogadott jegyzőjének azon oknál fogva, mert