Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1904

I. Gondol Gábor önéletleirása. Közli Borsos István

az összes akadémiai és jogi tanfolyam minden egyes tantárgyából kitünö osztályzatú bizonyítványt mutattam fel. Ugyanazért részesültem azon ritka kedvezményben is, bogy az egykori nagyhírű országgyűlési követ, kiscsoltói Ragályi Tamás ajánlatára jurátusi stipendiumban részesültem. Az ősrégi birtokrendszer, az annak következtében gyakorlatban lévő perlekedési mód s ügyvédi kereslet szemben a nagy s kisebb földbirtokos osztálynak bizalmával, másfelöl pedig a kereskedelemmel és váltóüzlettel kapcsolatos azon szokás, hogy mindenki a már jónak és megbízhatónak kihiresztelt ügyvédeket ajándékozta meg bizalmával, s ezek előnyös helyzetüket felhasználva a jelesebb készültségü, de ismeretlen ügyvédeket maguknak alárendelték s munkájukat a maguk hasznára tőkésítve, amazokat csupán szegény módon élni s tengődni engedték,, nem igen nyújtottak kedvező kilátást arra, hogy valaki akár a. fővárosban, akár a vidéken rokoni összeköttetések, ismeretség és némi vagyon nélkül önálló ügyvéd gyanánt megállhasson s a kezdet nehézségeivel megküzdve, független természetű, jellemű és kitartó szorgalmú emberhez méltó vagyoni helyzetet teremtsen magának. Ily viszonyok közt évek hosszú során át bizonytalan ügyvédi jobb állás és kereslet után törekedni én sem éreztem magamban megfelelő vállalkozó szellemet. S a gyéren mutatkozó kitűnőbb ügyvédi állásokhoz hasonló helyzet elérhetésére reményem és bizalmam nem volt. Ezért nem léptem az ügyvédi gyakorlat terére. Különösen gátolt ebben azon véletlen is, hogy egyik előkelő táblai ügyvéd azon oknál fogva vonakodott oldala mellé venni, mivel igy azon nagy birtokos, illetőleg kliense neheztelésétöl tartott, kinek házi nevelői állásából léptem volna át a tervezett segédügyvédi alkalmazásba. Ily körülmények birtak befolyással azon elhatározásomra, hogy a m. kir. helytartótanács gyakornokai közé 1846. évi okt. 22-én br. Eötvös Dénes ajánlata folytán beléptem s egy ideig annak iktató hivatalában előleges gyakorlat szerzése végett foglalkoztam és félévi szolgálat után a szokásos hivatalnoki esküt letettem. Érdekes, hogy kötelezni kellett magamat arra is, hogy semmi titkos társulatnak sem a birodalomnak kebelében, sem annak határain kivül tagja soha nem leszek s jelenleg sem vagyok az. Az 1847. év folyamában a fogalmazói osztályba felvétetvén, az