Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1903

II. Széttekintés kollégiumunk könyvtárában. Borsos István

- 89 — 1' empire de Russie. Saint-Pétersbourg, 1862. Hatvankét gyönyörű színezett mülap ábrázolja ebben az orosz birodalom összes népfajait úgy Európában, mint Ázsiában és Amerikában. Mert akkor még az amerikai Alaska félsziget is a muszka birodalomhoz tartozott. Ezen szép képek közül több darab Zichy Mihály nagy hazánkfiának művészetét hirdeti. Mert mint a cár udvari festője, ö is részt vett e díszmü létrehozásában. Ezt a müvet könyvárúsi forgalomba nem bocsátották s azért megszerzése nagyon nehéz. Hazánkban alig pár példányban fordulhat elö. Az Akadémia könyvtárának példánya elveszett, a Nemzeti Múzeum könyvtárában pedig néhány év előtt is — tudtommal — még nem volt meg. Hozzánk úgy került, hogy a hatvanas évek vége felé Kerkapoly Károly akkori könyvtárnok kéz alatt vette meg. De hogy kitől? — azt nem tudom. * * * A könyvnyomtatás feltalálása előtt úgy írták a könyveket; söt még a könyvnyomtatás feltalálása után is sokáig keresettek voltak az írott könyvek szépségük miatt. Sokan pedig a nyomtatványok drágasága miatt, vagy más valami okból adták fejüket könyvek leés összeírására. Az ilyen régi írott könyveket codex-eknek nevezzük. Ilyenek is vannak könyvtárunkban. Valószínűleg legrégibb közöttük egy németnyelvű imádságos könyv a 14. század végéről. Pergamenre van írva góth folyóírással. Az elején kalendárium, melyből pár levél hiányzik. Kezdőbetűi vörös és kékszínüek. Kötése azonban a 18-dik századból való bőrkötés rézkapcsokkal. E második bekötés alkalmával túlságosan körülvágták. Magassága nincs 10 centiméter s 237 levélből áll. Könyvtárunkba ifj. Pázmándy Dienes (a 48-as országgyűlési elnök) ajándékából került. Az imádságos könyv ezekkel a szavakkal végződik: Bit got für den schriber. Egy másik régi codexünk Vergilius Georgica-inak két első énekét tartalmazza. Negyedrétü, egyhasábos kézírat ez, jó vastag papiron, vörös kezdőbetűkkel. A sorok tintával húzott vonalakra vannak írva s minden lapon széles margó van hagyva jegyzetek számára. S csakugyan úgy a margón, mint a sorok közt apróbetüs jegyzetek olvashatók, melyek a szöveget magyarázzák szintén latin nyelven. A kézírat kolofonját ugyanaz a kéz írta, mely a költemény egész szövegét s benne ezt olvashatjuk: Finis secundi Libri Georgicorum