Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1902
I. Az igehirdetés alapelvei. Székfoglaló értekezés Csizmadia Lajostól
— 28 — fövezető politikusainak. Az egész ajánló levélen az antik tudományok iránt érzett lelkesedés ömlik le, itt-ott panaszkodik, hogy hazájában eddig mily kevés méltánylásban részesültek az antik irodalom remekei és mily nehézségek állanak azok művelői előtt. Mint huszonhárom éves ifjú, 1566-ban amint hazájába visszatért, már mint ismert nevü tudós, a kolozsvári iskola igazgatójának hivatott meg, hogy betöltse Molnár Gergely, a hires filológus helyét. A görög, zsidó és részben a hittani tanszéken tartott előadásokat. A legmozgalmasabb napok következtek ekkor Kolozsvárra. Csak az imént tértek haza a kálvinisták az enyecli zsinatról, legyőzve Luther hiveit, hozva magukkal az országgyűlésen hivatalába igtatott új szuperintendenst, az akkor még kálvinista hitű Dávid Ferencet. A kálvinisták, vagy mint az enyedi zsinat nevezi őket, a sakramentáriusok 1566-ban még nem tudták, hogy hitük legnagyobb ellensége saját szuperintendensök, Dávid Ferenc. Az erdélyi fejedelmi udvar orvosa, Blandrata György, ki unitárius meggyőződése következtében kénytelen volt egész Európát bekalandozni, tanaival körülhálózta a szelidlelkü és vallásos ábrándozásra annyira hajló 28 éves fejedelmet, János Zsigmondot. Most már csak Erdély legkiválóbb szónokára, Dávid Ferencre volt szüksége, ki egyéniségénél fogva a legszabadabb irány követője és kétségtelenül kora legkiválóbb és legtermékenyebb irója volt. Ö reá veté ki hálóját az olasz kigyó: Blandrata és sikerült is lelkét megingatni és elvetni elméjében Serveto tanainak magvait, ahol azok igen termékeny talajra találtak. Dávid még 1566-ban tanaival nem lepett fel nyiltan, az unitárius tanok még nem tisztultak meg teljesen lelkében, csak baráti körben terjészté még az új eszméket, hisz még külsőleg kálvinista szuperintendens volt. De azért máris veszélyesnek tűnt az fel sok hivő szemében, de ellene nyiltan fellépni csak egy 23 éves tanító mert. Ez pedig Károli Péter volt. A vita színhelye a kolozsvári iskola volt, ahol Károli előadásán megjelent Dávid Ferenc, a szuperintendens. A tanítás az egy igaz Isten tanáról folyt. Károli Péter Melanchton tanai értelmében adta elő, Dávid Ferenc beleszólt a magyarázatba, hogy az Isten lélek, tehát lélekben imádandó. Ebből az ifjúság előtt lefolyt polémiából kezdődött az a végtelen elkeseredett harc, mely egyrészről felemésztette a reformáció vezetőinek erejét, másrészről Erdélyben uralomra