Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1902

I. Az igehirdetés alapelvei. Székfoglaló értekezés Csizmadia Lajostól

— 28 — fövezető politikusainak. Az egész ajánló levélen az antik tudományok iránt érzett lelkesedés ömlik le, itt-ott panaszkodik, hogy hazájában eddig mily kevés méltánylásban részesültek az antik irodalom remekei és mily nehézségek állanak azok művelői előtt. Mint huszonhárom éves ifjú, 1566-ban amint hazájába visszatért, már mint ismert nevü tudós, a kolozsvári iskola igazgatójának hivatott meg, hogy betöltse Molnár Gergely, a hires filológus helyét. A görög, zsidó és részben a hittani tanszéken tartott előadásokat. A legmozgalmasabb napok következtek ekkor Kolozsvárra. Csak az imént tértek haza a kálvinisták az enyecli zsinatról, legyőzve Luther hiveit, hozva magukkal az országgyűlésen hivatalába igta­tott új szuperintendenst, az akkor még kálvinista hitű Dávid Ferencet. A kálvinisták, vagy mint az enyedi zsinat nevezi őket, a sakramen­táriusok 1566-ban még nem tudták, hogy hitük legnagyobb ellen­sége saját szuperintendensök, Dávid Ferenc. Az erdélyi fejedelmi udvar orvosa, Blandrata György, ki unitárius meggyőződése követ­keztében kénytelen volt egész Európát bekalandozni, tanaival körül­hálózta a szelidlelkü és vallásos ábrándozásra annyira hajló 28 éves fejedelmet, János Zsigmondot. Most már csak Erdély legkiválóbb szónokára, Dávid Ferencre volt szüksége, ki egyéniségénél fogva a legszabadabb irány követője és kétségtelenül kora legkiválóbb és legtermékenyebb irója volt. Ö reá veté ki hálóját az olasz kigyó: Blandrata és sikerült is lelkét megingatni és elvetni elméjében Serveto tanainak magvait, ahol azok igen termékeny talajra talál­tak. Dávid még 1566-ban tanaival nem lepett fel nyiltan, az unitárius tanok még nem tisztultak meg teljesen lelkében, csak baráti körben terjészté még az új eszméket, hisz még külsőleg kálvinista szuperin­tendens volt. De azért máris veszélyesnek tűnt az fel sok hivő szemében, de ellene nyiltan fellépni csak egy 23 éves tanító mert. Ez pedig Károli Péter volt. A vita színhelye a kolozsvári iskola volt, ahol Károli előadásán megjelent Dávid Ferenc, a szuperintendens. A tanítás az egy igaz Isten tanáról folyt. Károli Péter Melanchton tanai értelmében adta elő, Dávid Ferenc beleszólt a magyarázatba, hogy az Isten lélek, tehát lélekben imádandó. Ebből az ifjúság előtt lefolyt polémiából kezdődött az a végtelen elkeseredett harc, mely egyrészről felemész­tette a reformáció vezetőinek erejét, másrészről Erdélyben uralomra

Next

/
Thumbnails
Contents