Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1898

I. A tanév történeti adatai

VIII vehetjük, hogy te meg minden erődet hű magyar néped boldogítására szentelhetnéd levertség nélkül! Miért oly nagy és oly igaz a mi bánatunk, miért oly sötét a gyászunk ? Miért siet oly lázasan nemzetünk már a fájdalom és gyász első óráiban, hogy szobrot emeljen a drága halottnak? Mert igaz oka van bánatának, gyászának; mert nem akarja elbocsátani köréből azt a nemes alakot, a ki oly igazán szerette, becsülte a magyart. Látni akarja testben halála után is; fel-fel akar rá pillantani, hogy bizalmat és reménységet merítsen nyájas tekintetéből. Komor idő volt az, a mikor Miksa bajor herczeg leánya, Erzsébet, királyunk nejévé lett. Az önkényuralom korszakának nevezzük ma is. Az 1848-diki magyar szabadságharcz le volt verve, jeleseink számosan vagy idegenben bujdostak, vagy mint politikai foglyok penészes börtönökben keseregtek a haza sorsán. Az aradi martirok vére boszuért kiáltott. A fejedelem, ki a forradalom viharában lépett a trónra s a Habsburg-ház előítéleteivel volt telitve, Magyarország állami önállóságának teljes megsemmisítését vette czélba. Ezért aztán az a szakadék, a mi a magyar nemzetet a Habsburg dinasztiától elválasztotta, áthidalhatatlannak látszott. - Ily súlyos helyzetben nyertük Istentől őrangyalul ezt a finom tapintatu, nemes érzésű, bölcs királynét. 1854. április 24-én volt a menyegző. Nem mondhatnánk, hogy a házasság hire nagy örömre hangolta a magyar népet, sőt — könnyen érthető okokból — hidegen hagyta a szíveket. Ámde mikor O Felsége a házasság örömére sok politikai fogolynak megkegyelmezett: kezdtek a szívek fölmelegülni, jobb jövőt reményleni s mindig kedvesebben és kedvesebben emlegették Erzsébet királyné nevét. Igen jó jelnek tartották s nagyon kedvesen fogadták a magyarok azt is, hogy második gyermekének az első magyar királyné nevét adta: Gizella-nak kereszteltetvén azt. Hozzánk 1857-ben látogatott el Felséges férjével és beutazta hazánk nagy részét. Már ekkor helyet vert a honfiak lelkében az az édes sejtelem, hogy a fejedelem és a nemzet között annyira elmérgesedett viszonyt, ennek a nemes léleknek tapintatos, az ellentéteket szinte észrevétlenül simítgató keze fogja megorvosolni. Néhány év múlva, a hatvanas évek elején, elhatározta, hogy megtanul magyarul. Előzetes, nehézkes tanulás utján Eötvös József báró ajánlatára Falk Miksa lett a nyelvmestere. — Bécsben nagyon rossz néven vette ezt a kamarilla; haragját azonban csak a gyűlölt nyelv mesterével éreztethette. Mikor pedig a királyné tudomást szerzett azokról a silány boszantásokról, miknek Falle lépten-nyomon ki volt téve: erélyes közbelépésére ezek is megszűntek. Haj, pedig ki tudja, ha nem az volt-e 1866-ban a königgrätzi vereség után a Habsburg-ház szerencséje, hogy a királynénak a magyar nyelv és a magyar nemzet iránt való rokonszenvéről több, kézzel fogható jelből egészen megvoltak győződve vezető politikusaink?! A királyné ekkor már jól értette és beszélte nyelvünket, birta hát azt a hatalmas eszközt, a mely-