Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1898

I. A tanév történeti adatai

IX lyel multunkat, jelenünket és a jövőre irányuló édes reményeinket első forrásból : irodalmunkból megismerhette. Es hogy mily gyorsan nőtt benne a rokonszenv, az igaz szeretet hozzánk: annak megdönthetetlen tanúsága az a nyilatkozata, a mit 1866-ban febr. 23-án, az olasz és porosz háború évében gróf Andrássy Gyulához intézett : „Ha Olaszországban rosszul mennek a császár dolgai, az nekem nagyon fáj, de ha Magyarországon mennek dolgai rosszul, az engem megöl." Elképzelhetjük azt a mély hatást, a mit a szeretetnek és ragaszkodásnak ily elemi megnyilatkozása keltett a jobb jövő után sóvárgó, mindig nemesen érző, egyenes magyar szívekben; s épen arról a helyről, a honnan — fájdalom — épen nem szokhatták ezt meg! Örök törvény: szeretetet csak szeretet szül. A bölcs királyné elérte czélját! S a hol szeretet fűzi össze a lelkeket: ott feledve vannak a multak keserű emlékei, elhallgat a lihegő bosszú, nincs káröröm. A királyné szeretete szeretetre ébreszté a trón iránt honfiainkat s így történt, hogy a mikor a königgrätzi vereség után ..a császárné lejött fővárosunkba, minden bizonnyal azért, hogy meggyőződést szerezzen magának arról, milyen a dinasztia irányában itt a hangulat: a császárné megérkezésekor megjelent Deák azon előrebocsátott kijelentéssel: gyávaságnak tartanám elfordulni a császárnétól, mikor szerencsétlenségben van, miután elébe mentünk akkor, midőn a dinasztia dolgai jól álottak!

a írja Gorove a naplójában. 1867-ben a koronázási ünnepen valósággal elragadta a közönséget. Ettől kezdve ő volt a legszebb, a legelső magyar asszony: gyöngyös korona a homlokán, ingváll, mente, kötény és viganó karcsú termetén, a kezében csipkekendő. így mutatkozott be, így ismerték a képekről szerte az országban. A koronázás után mindig igen szivesen időzött Magyarországon. 1868. április 22-én Budán megszületett a „magyar főherczegnő" Mária Valéria és . . . és . . . magyar dajkát kapott, magyar nótát, magyar szót tanult először. Ekkor már megsokalták a bécsiek a királynénak a magyarokhoz való szives vonzódását. A Neue Freie Presse 1869-ben nyiltan felpanaszolta, hogy a királyné inkább szeret Budán tartózkodni, mint Bécsben: hogy Bécsben nem mutatja magát sehol, Magyarországon pedig gyakran mutatkozik a nép előtt, sétahelyeken, színházban és udvari ünnepélyeken, lovagolva vagy díszruhában. így lett Erzsébet királyné lassan-lassan, lépésről-lépésre magyar nemzeti királynévá. A nemzet megértette, szívébe zárta s úgy vigyázott rá, mint a szemefényére. Ezért nem akarjuk elbocsátani most is, a mikor jól tudjuk, hogy vissza nem tarthatjuk. Ezért keressük föl azokat a kedves jeleket és jeleneteket immár napokon át, a mik megelevenítik, beszédessé teszik előttünk. Emlegetjük, mint nőt, a ki értett hozzá, hogy az uralkodói súlyos terhek elviselésére fel-felüdítse a kötelességei hűséges teljesítésében valóban minta férjet; a ki értett hozzá, hogy eloszlassa férje homlokáról azt a komorságot és boszuságot, a mivel lelkiismeretes munkájának sikertelensége oly sokszor elborította; a kinek finom érzéke volt ahhoz, hogy elűzze az elő-