Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1897

II. Waltharius manu fortis

505 Metz székváros vitéze, Kamelo elrobog, Fején tollas sisakja, mellén páneél ragyog. Már messzirül kiáltja: „Barátom, jöjj ide ! Kincsed Gunter királynak egészben add ki te !" Walter hallotta . . . s hallgat . . . S közelgvén a lovag 510 „Egészben add ki kincsed!" — kiáltja újólag. 8 szilárdan kél a szó most az ifjú ajakán : „Királyodtól a kincset úgy loptam én talán ? Tán pénzt adott ki nékem uzsorakölcsönül, 8 most ily kamatra vágyik saját pénzén fölül ? 515 Országát dúltam én tán, utam a merre vitt, 8 most súlyos büntetéssel, joggal büntetnek itt ? Mi nép ez, mely nem enged átjárást senkinek, 8 földjén a vándor útast békén nem tűri meg ? Megváltom, az utat hát: kétszáz arany csatot 520 Ajánlok a királynak. — Menj, ezt elmondhatod !" „Ajánlj többet!" — Kamelo dühvel kiált felé, „Elég már a beszédből, a szó a fegyveré !" Karjára ölti hármas pajzsát oltalmaid,

1') Dárdáját fölragadja s forgatja is vadul, 525 És céloz és hajítja . . . Walter kitér . . . s a dárda Süvítő surranással a hantokat találja. „No jó, kiáltja Walter, hajrá ! dologra fel!" S az ifjú hős a dárdát bizton hajítja el; Ez áthatolt baloldalt a pajzsnak szélin át, 530 Csípőjéhez szegezte Kamelo jobb karát, 8 a ló hátába csap le, — rá felszökell a mén, 8 levetné, ha a dárda meg nein tartná helyén. Kamelo hagyta pajzsát a földre hullani, 8 a dárdát balkezével próbálta húzni ki, 535 De rája ront amaz már, lováról lelöki, Kardját egész tövéig testébe bedöfi, Majd visszahúzza ezt is s a lándzsát is legott, S ló és lovas e percben egyszerre lerogyott. JVJeglátta ezt Szkarámund (Kímó volt más neve) 540 Kameloban nagybátyját gyászolta a szive. „Jaj, engemet talált ez, kiáltott, vissza mind ! Vesszek bár el, rokon vér véres boszúra int 1" S az iíjú elrohant már, biztos halálba fut ! Ki sem segítheté őt, szűk volt a sziklaut. 545 Csikorgatá fogát s szólt: „Nem vágyom kincs után, Bátyám vérét bőszülni, ez óhajom csupán !"