Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1897

II. Waltharius manu fortis

XXV1IÍ XXX 350 355 360 365 370 375 380 A bajnok néki gyorsan néhány halat adott S egy szét sem vesztegetve tovább indult legott. Ez meg megfűszerezte s elkészítette jól, Es Gunternek feladta, ki elbámülva szól: „Mióta én uralgok frank földön — mondhatom — Nem látott ily halat még királyi asztalom. De Rajnából e fajta nem is kerülhetett,

1

1) Mondd gyorsan jó szakácsom, ki hozta ezt neked?" Felelte rá: „A révész !" Hivatta ízibe, Halljátok, mit felelt ez Gunter kérdésire : „Ott ültem tegnap este a Rajna-parton én, Midőn egy ritka vándor sietve jött felém ; Minthogyha harcba menne, acéllal volt takart Egész alakja, véle a pajzs, a dárda, kard; Sok fegyver súlya nyomta az izmos vállakat, De ő valódi hősként rendíthetlen haladt, Mögötte egy leányka követte ezt nyomon, De szinte hihetetlen szép volt a hajadon, Egy óriás lovat hajt kantárszárán a lány, Nagy láda lóg le ennek mind a két oldalán, S a mint rázván sörényét, fel-felszökell a ló, Aranynak s ékköveknek csengése hallható ; E férfit vittem által én tegnap a vizén S ez adta oszt' jutalmul a két halat nekem." Érték e szót a frankok s érté Hágen kivált, Azért örömre gyúlva nagy hangon így kiált: „Örüljetek barátim, mert engem jó hir ért, Im Walter, régi társam, bún földről visszatért." Kiált s örömzajától visszhangzik a terem, De felfuvalkodottan szól Gunter fejedelem : „Örüljetek, de vélem, hogy ezt megérhetém, lm, Isten visszaadja a kincset, mely enyém, Hisz Gíbich küldte egykor hűbéradó gyanánt!"

1

2) Felugrik, gyors robajjal feldöntve asztalát. Nyergeltet és kiválaszt a harci nép közül Tizenkét jól kipróbált vitézt kíséretül. Köztük Hágent, a tervet bármint ellenzi ő, (Eszébe jutva Walter s a véle élt idő). De Gunter egyre sürget: „Gyorsan, ne késsetek ! öltsétek fel sietve a vasfegyverzetet!