Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896

II. Az erély megmaradásának elve

Székfoglaló értekezés. Készítette s a dunántúli ev. reform, egyházkerület főiskolai igazgatótanácsának szept. 12-iki ülésén bemutatta Sarudy György pápai ref. főgymu. tanár. Bevezető beszéd. Főtiszteletü Egyházkerület! Méltóságos Püspök Ur! Nagytiszteletii és Tekintetes Igazgatótanács! Mélyen tisztelt Hallgatóság! A főtiszteletü Egyházkerület azon kitüntetésben részesitett, hogy pápai főgymnásiurnának egyik classica-philologiai tanárává kegyeskedett mégválasztani. Hálás köszönetemet nyilvánítom a főtiszteletü Egyházkerületnek irántam tanusitott bizalmáért; ennek zálogául a hagyományos szokásoknak hódolok, midőn székfoglaló értekezésemet a fó'tiszteletü Egyházkerületnek, Püspök ur Ő Méltóságának, a Nagy tiszteletű és Tekintetes Igazgatótanácsnak, mélyen tisztelt kartársaimnak és ily diszes hallgatóságnak jelenlétében felolvasni készülök. Módszertani kérdést választottam, mert a tanár legfontosabb hivatását a közlésre szánt ismeretek módszeres feldolgozásában találom. Az ismeretek egész tömegét közölheti a tudós; a közönséges életben nap-nap mellett gyüjtjük az uj, néha hasznos, máskor fölösleges ismereteket; — de a közölt és szerzett ismereteknek csakis akkor lesz válódi becse, ha mindegyiket kellő rendben, fokozatosan egymásra vonatkoztatva kapjuk és szerezzük. Nemcsak világosabb a methodikuson szerzett ismeret, de idő és erőmegtakaritással is jár. A középiskolák számára való módszeres tankönyvek, a tanár használatára készült u. n. vezérkönyvek — nemcsak nálunk, de nagyrészt a külföldön is — pium desiderium, A tanár, a mellett, hogy napi teendőit végzi otthon és az iskolában, maga hajtja végre