Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896
II. Az erély megmaradásának elve
- 25 — vagyis hővé. Azt tapasztaljak ugyanis, hogy a viz -f-4-l C°-nál a legsűrűbb s e foktól felfelé és lefelé ritkább. -{-0°-iiál tehát oly sűrűségű, mint -f-8°-nál. Ebből pedig az következik, hogy fagyás alkalmával kiterjed, mert ilyenkor ritkább. E kiterjedés pedig épen a felszabadult olvadási hőnek molekulái erélyből hővé való visszafejlődéséből magyarázható. A viz oly nagy erővel terjed ki fagyáskor, hogy vasat tör. sziklát rombol. (Ha pl. vasgolyóba vizet öntünk s eldugaszolva hidegre tesszük, a fagyás alkalmával a viz szétrúgja a golyót;. Ha forrásban levő vizbe hőmérőt tartunk s a vizet tovább is melegítjük, az ekkor közlött hő nem emeli a hőmérsékletet — a hőmérő nem is mutatja — hanem szintén gőz fejlesztésére fordittatik. Ez az u. n. rejtett meleg, s ez a molekula helyzeti erélyévé alakul, melyre szert tett a cohaesioval szemben az által, hogy a folyadék részecskék cohaesiója meggyöngittetett annyira, hogy az gőzzé változtatott. E molekulái helyzeti erély szintén molekulái erélylyé alakitható át, csak alacsonyabb mérsékletre kell a gőzt hozni. Ekkor ugyanis az lecsapódik s a cseppek igen melegek. Ezen alapszik a gőzfűtés. Pontos mérésekkel igazolható, hogy a lecsapódásnál (condensatio) nyert meleg = a rejtett meleg. Innen magyarázható az, hogy párolgás után leliül a levegő. A folyadékkal ugyanis directe hőt nein közölvén, a párafejlesztéshez szükséges hőmennyiséget a környezetből vonja el. Látjuk az eddigiekből, hogy a látható tömegek kinetikai erélye átalakitkató helyzeti erélylyé, vagy hővé, vagy molekulái erélylyé. Az erélynek e 4 faja egymásba kölcsönösen átalakíthatók az erély megmaradásának elve szerint. F) A chemiai erély. A chemiai erély az affinitással szemben előnyös helyzetben levő molekulák erélye. Midőn két anyag egyesül, a potentialis erély a molekulák mozgási erélyévé (hő) lesz. Chemiai erély alakul át a) az egyesülésnél. Ha pl. H és Cl gázt világosság hatásának teszünk ki, erős durranás mellett hőfejlődéssel egyesülnek HCl (sósav)-á. A H és Cl molekulái erélye ekkor hővé alakul át. Ugyanezt tapasztaljuk, lia H és levegő keverékén villamos szikrát üttetünk át. Ekkor viz (H 20) keletkezik,
