Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896

II. Az erély megmaradásának elve

- 2(5 — szintén hőfejlődés kíséretében. De nemcsak egyesülésnél, hanem szétbomlásnál is a chemiai erély alakulását látjuk. Ismeretes ugyanis a H fejlesztése. Öntsünk e végből czinkre hígított kénsavat. Akkor itt egy vegytani bomlás áll elő, melynek eredménye zink-sulfát és hydrogén Z

a -f- H

2 S0

d — H

2 -J- Z

n S0

4 képlet szerint. Ez bomlás, mivel itt a kénsavból a hydrogén kivált. Ha az edény falát érintjük, erős meleget érzünk. Honnan van ez? A Z

u és H

2 SO, chemiai potentialis energiája átalakult a molekulák mozgási energiájává, azaz hővé. Ha a zink amalgamozva volt, ugy nagyobb meleg fejlődik, mivel itt az erély megmaradásának elve szerint az amalgamozással a molekulái potentialis energiává vált mechanikai munka munka hőtöbblet alakjában adódik ki, illetve alakul át. Ha a chemiai energia igen gyorsan alakul át látható tömeg aktualis erélyévé, erős robbanás áll be, melynek romboló ereje (pl. dynamit) a közönséges életből eléggé ismeretes. Ezért használják a dynamitot sziklák repesztésére. Bár a chémiai energia a későbben tárgyalandók szerint is —mondhatni — egyike a legfontosabbaknak, mégis első helyre különösen azon szerep emeli, melyet a Föld, mint a világegyetem egyik bolygójának életnyilvánulásában játszik. Nélküle ugyanis nem volna a mi felfogásunk szerinti élet. A Nap melegének mi ugyanis dirrecte hasznát nem vesszük, hanem csakis a növények közvetité ei utján. A fény hatása alatt ez utóbbiak elnyelik a széndyoxidot (C0

2) szöveteikben megkötik a szenet s kilehelik az oxigént. Innen van, hogy a föld mélyéből kiaknázott szenek oly igen nagy meleget fejlesztenek, mert mondhatni, hogy ezek nem egyebek, mint „elraktározott napmeleg

u. Felesleges tehát emberi elmével a Nap melegének elraktározásán fáradozni, midőn a természet évezredek óta teljesiti ezt a szén fejlesztésével. Innen magyarázható, hogy miért ad oly erős meleget a szén, holott a fa aránylag gyengét. A Nap melege még más chemiai átalakítást is végez. Az elvetett magot ugyanis kicsiráztatja s hő energiáját chemiaivá alakitja, mit a növény fejlődése mutat. A növény pedig tápláléka az embernek, mert az állati hus is növényből alakult át chemiai processus utján. A táplálék pedig bennünk fejleszt hőt — ez az állati meleg — másodszor átalakul mozgássá az izommunka révén. Igy hát a következő erély átalakulások mennek