Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896
II. Az erély megmaradásának elve
— ínséget azonban nem vagyunk képesek eddigi eszközeinkkel a testnek kölcsönözni s még lia volnának is eszközeink, ily óriási sebesség mellett bármely eddig ismert anyaggal közlött helyzeti erély nemcsak mozgási, hanem másnemű erélylyé is alakulna át, mielőtt a gravitatio alul kivonatnék. A látható tömegek helyzeti erélyét l/*2 mv 2 kifejezéssel már nem állithatjuk elő, mivel itt sebességről nem lehet szó, hanem csakis az arra való képesitettségről Az erély ezen faja 3-féle lehet, u. m. aj távolsági, b) felületi, c) térfogati. A távolsági helyzeti erély az, midőn — mint eddig már láttuk — a test a Földtől való távolság folytán van abban a helyzetben, hogy munkát végezhet. Az erély e nemének nagyságát nyerjük, ha az erőt szorozzuk a távolsággal, melyre a Földtől emelve van. Igy E = Ps. A szabadon eső kőnél ezen erélyt látjuk mozgásivá alakulni. A felületi helyzeti erély nagysága -- a felületi feszültség szorozva a kifeszült felület nagyságával. E = ?T. Ennek fontosságát tapasztaljuk a capillaritási tüneményeknél, általában a niveau felületeknél. A térfogati helyzeti erély nagysága = a térfogat (v) szorozva a nyomással (p) = pv. Igy térfogati helyzeti erélylyel birnak a folyadékok, midőn felfelé ható nyomásuk tapasztalható a bemártott testek sulyvesztesége folytán, továbbá a gázok, ha nyomás alatt állanak. A látható tömegek mozgási erélye minden különös készülék segítsége nélkül átalakítható ez utóbbi háromféle erély bármelyikébe s fordítva e három utóbbi bármelyike egyszerű apparatussal az előbbibe átalakítható. Mindegyik esetben azonban az erély megmaradásának elvét látjuk érvényesülni, mert valamilyen erélyt csakis már egy meglevőnek árán tudunk előteremteni. D) A hő erélye. A hő lényegét teljes bizonyossággal nem ismerjük, hanem gr. Rumford, Joule, majd később Tyndall kísérletei folytán legvalószínűbb megfejtést nyújt a mechanikai liőelmélet, mely szerint a meleg = a molekulák mozgása. Ugyanis súrlódás, ütés, nyomás stb. által hő keletkezik, mi csakis ugy magyarázható meg eddigi ismereteinkkel, ha feltesszük, hogy a külső hatás molekulái mozgássá ment át. — E liőelmélet van ma általánosan elfogadva. Szilárd alapot nyert Mayer Róbert számításai
