Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896

II. Az erély megmaradásának elve

— 19 — folytán e század első felében (1843), ki is pontosan kiszámitá azt' hogy 1 méterkilogramm munka árán mily mennyiségű hőt kapunk? Tapasztalták azonban, hogy nemcsak a munka árán létesül hő, hanem fordítva hő árán a munka. A kinetikai és hő erély egymásba kölcsönösen átalakitkatók s hogy egyiknek eltűnésével mennyit nyerünk a másikból, Mayer R. számitásai alapján meghatározhatjuk. Mondhatjuk, hogy ezen számítás az erély megmaradási elvének szilárd alapja, mert ezzel igazolva van az, hogy nem vész kárba a munka, bár láthatatlan erélylyé (hővé) alakul s mivel az egyiknek eltűnésével nyert másik erély arányos az eltűnttel: erélyt sem nem nyerhetünk, sem nem semmisíthetünk meg. A hő u. n. mechanikai aequivalensét Mayer R. következőkép számitá ki. Clement és Desormes kísérletei azt mutatják, hogy levegőre nézve az állandó nyomás és állandó térfogat melletti fajhő viszonya: = 1-41 s minthogy Cp = 0-237. lesz Cv = ^ = 0-168 Igy Cp—Cv = 0-069 vagyis e különbség 1 kg. levegőnél 0*069 kg. caloria. Képzeljünk most dugóval elzárt 1 kg. 0° u. levegőt, melynek feszítő ereje p

0 = 1 (egy légköri nyomás = 1*033 kg.) és térfogata V

0. Ha most p

0 at állandóan megtartván l°-al hevítjük a dugó alatti levegőt, ez a nyomással szemben bizonyos munkát (M) végez s ezen munka M = ap

0q ha q a dugó keresztmetszete, a a megtett ut. Ugy de a q = ^ igy M = s minthogy p

0 = 10330 ^ v

0 = 1 kg. 0° levogő térfogata = 0.773 m

3, ezt behelyettesítvén R = 29*25 kg. m.-nek nyeretik, mely egyenértékű tehát 0*0C9 kg. caloriával. Innen 1 kg. caloriának megfelelő munkát 424 mk.-nak nyerjük. Joule e számot 423-9-nek, majd 424*7nek találta, első esetben a víz, másodikban a higanynak súrlódás folytáni megmelegedése alapján tevén meg a számítást. Hirn ez aequivalenst 425-nek, Rowland 427*52-nek találta. E kísérletek alapján általánosan elfogadhatjuk a 427-et, vagyis 427 mkg. munka, ha teljesen átalakíthatjuk hővé, 1 kg, caloria hőt ad s fordítva. Gazdag kisérletcsoportok vannak tehát annak bizonyítására, hogy tényleg 427 mk. munka 1 kg. caloriává alakul át. De forditva, át kell alakulnia a hőnek is munkává. Ez azonban már nem oly egyszerű, hogy a hő munkává alakulhasson, e czélból szükséges bizonyos feltételeknek eleget tenni, melyet a következőkben 2*