Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896

II. Az erély megmaradásának elve

— IS ufou próbált vonni. Epen az erély elvénél fogva tehát ez képtelenség. Az erély megmaradásának elvéből levezethetjük a lengő mozgás potentialis erélyét. Úgyszintén ez elvből fejthető meg két rugalmas golyó ütközésének problémája is. Ütközéskor ugyanis a két golyó egymást összenyomja, alakjuk tehát megváltozik s ha az egyik golyó tömege M, másiké m, s sebességük C és C és C >c, ugy az ütközés előtti eleven erély: v

x = l/

2 ^ C

2 és v

2 = 1j

2 m c

2, ezek összege v

1 -f- v

2 = Y = \'

2 (M C

2 | m c

2): akkor ütközés után ez erély egy része potentialissá lesz s ha az ütközés után a közös sebesség u, ugy az ütközés utáni eleven erő V, = l/

2 (M -jm) u

2 s igy a rugalmasság potentialis munkája V — V, = íj

2 (MC

3 -f- rac

2) — íj

2 (M -j- m) u

2. Ha a golyóknak nincs rugalmassága, ugy u a végleges sebesség s V—V, erély azon részét adja, mely hővé, molekulái mozgássá alakul át. Tökéletes rugalmasság esetén az erély e része részben szétszóródik. Az erély megmaradásának elve magyarázza meg a bolygók egyenlőtlen mozgását. Midőn ugyanis a bolygó afeliuinból a periheliumba jut, a gravitatió potentialis munkája fogy s igy az eleven erőnek, vagyis ennek egyik tényezőjének, a sebességnek aequivalens mennyiséggel növekedni kell. Perihelium után sebessége fogy. Ezt észlelte Keppleris s Il-ik törvényéből ez követk ezik. Az erély megmaradásának elve a szilárd testek mechanikájában lépten nyomon kimutatható s pontos számításokkal minden kétségen felül igazolható az erély s általa végzett munka közötti viszony. Kísérletileg pedig kimutathatjuk látható tömegek actualis és potentialis erélyének alakulását s munkavégzését. Mivel azonban jelen értekezésemmel czélom ez elvet a természettanban általában kimutatni, a következő fejezetek megértésére szükséges lesz a gravitáczió potentiálisát megmagyaráznom, mivel ennek ismeretével egyrészt a legnevezetesebb term.-tani törvényből vont érdekes meghatározásokat s következtetéseket fogunk megérteni, másrészt ez az elektromossági tünemények tudományos megértéséhez is szükséges. A Föld — mint ezt Nevton törvényéből tudjuk, — oly erővel hat egy a felszínére szabadon eső testre, hogy azt midőn magához vonzani törekszik, g gyorsulást létesít. Ezen g tulajdonképen