Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896

II. Az erély megmaradásának elve

— 5 — már vissza van ezen alapokra vive sigy el kell ismernünk, hogy a XIX. s már alig néhány év múlva a XX-ik század fizikája az erély megmaradásának elvével nagy mértékben reducálni fogja a hypotheziseket s a végső okok külön féleségét. A Keppler »Nil dat, quod nil est», más kifejezéssel »Ex nihilo nihil fit» elvét a filozófiának Alexander Bernát dr. (Hume: 134.1.) istentelennek nevezi, épen a Hume filozofiája alapján, mivel csak a tapasztalat tanit bennünket az ok s okozat természetére s határaira s képesit bennünket arra, hogy az egyik tárgy létéből a másikra következtessünk» (Hume «Vizsgálódás . . .» XII. szakasz 134. 1.) Ez elv pedig az erély megmaradásának alaptétele. Korántsem lehet azonban az erély elvére az istentelen jelzőt alkalmazni, sőt elenkezőleg a legistenesebb elv. mely legjobban beleillik a filozofia, mint a vallás keretébe. E szerint mi elismerjük emberi gyengeségünket p ugy elmélet mint kísérletek alapján kimutatjuk a modern természettan fenti elvének igazságát. Már pedig Hume a skeptikus is elismeri a geometria s fizikáról, hogy okoskodásának pontosságáért joggal dicsőitjük (u o. 23.1.). A legfelsőbb Lény akarata teremthet anyagot, erélyt, de ember soha. Ha e lény ezen képességét tagadnók, nem tudnánk megfejteni a világegyetem (universum^) keletkezését, melynek ősanyagát ha a legkisebb atomig származtatjuk is vissza: annak teremtetnie kellett. Az ujabb természettan nemcsak anyagában, hanem kutatási módszerében is különbözik az előző századok természettanától. Jelenleg a felsőbb mennyiségtan hatalmas fegyverével oly képletek származtathatók le, melyek alapján construált gépek, eszközök az ily kutatással megismert tételt fényesen igazolják. Az erély megmaradásának elvén construált ujabb és ujabb eszközök, gépek joggal engednek bennünket arra következtetni, hogy nagy lépéssel közeledünk a fizika azon ujabb fejezeteihez, mely az emberiséget bámulatra méltó eredményekkel fogja meglepni, melyek azonban a hozzáértők előtt nem csodák, hanem csakis az előzmények logikus következményei. Ha Berthelotval, a hires franczia chemikussal van okunk hinni abban, hogy a chemia a 2000-ik évben óriási átalakulás szinhelyévé teszi a földet, e földön az emberek természetét, szokásait: ugy van okunk hinni azt is, hogy a fizika a kereskedelmet és ipart fogja