Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa. A főiskola története 1531-1895, 1896
10 — a ref. vallásra tért. Az áttérést úgy Pápa, mint a környékbeli falvak ref. egyházainak történelmi emlékei is Török Bálint kedves papjának Bálint papnak nevével hozzák kapcsolatba.1) A mely körülményről tanúskodnak Fodor Ferencznek a csesz- neki és szentkirályi ref. ekklesiák históriájában irt eme sorai: „Minthogy tudvalevő dolog az, hogy ezen perifériában uralkodott a Reformatiónak szinte legelejekor, egy Török Bálint nevezetű Fő Uraság, a ki bizonyos, hogy a Pápai, Devecseri és Gfesztesi Dominiumokat bírta. Ez a boldog emlékezetű ur élt egy Bálint Pap nevű prédikátornak szolgálatjával, ki által Pápát és e tájon levő faluit reformálta és azután azt elvitte Debreczenuek is reformálására, az ő tanítványaira bizván az itt elkezdett reformálásnak continuátióját; a honnan következhetett az, hogy az ő Jószágiban Helvetica Confessiót vették be; holott más szomszéd Domíniumokban, az Augusztana Confessio terjedt. Ezeket igy értettem idősbb Komáromi Pál kéziratából.“2) A mi most már a pápai ref. egyház és iskola keletkezési idejét illeti, arra nézve egész kis irodalom áll már rendelkezésünkre. Hozzászóltak e kérdéshez Pápai Páris Fér, Tóth Fér, Szilády Áron, Tolnay F. István és Mokos Gyula3) ki a különböző véleményeket összegezte s kutatásaik eredménye oda vezet, hogy leghelyesebb az 1531. évet venni fel az egyház keletkezése évéül s részünkről hozzátesszük, hogy ugyanez évet fogadjuk el az iskola keletkezésének idejéül is. Van ugyanis a pápai iskolának két kis harangja, a melyek felirata ezt mondja: „Scholae reformatae Papensis 153i.“Ezen kis harangok repedtek és igy némaságra vannak kárhoztatva, mégis mindennél hangosabban beszélnek napjainkig a mellett, hogy az iskola 1531-ben keletkezett, mert ha a reformatae szóból következtetve később öntettek is, azt bizonyíthatják, hogy 1531 -et tartották őseink is az iskola keletkezése évének ; de meg továbbá írott emlékeink is vannak a keletkezés idejére nézve, s ezek legrégibb iskolai anyakönyvünk legelső lapján olvashatók, s igy szólanak: „Nostri maiores sequentes Scholae suae condi') Teljes neve történetírónk szerint : Szikszai Hellopeusz Bálint volt. J) Tóth F. A pápai ref. ekkl. históriája 17. 1. *) Dunánt. Prot. L. 1890. évf. 750. 1.
