Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa. A főiskola története 1531-1895, 1896
— 11 — dore Leges Anno 1585, qui etsi per Annos 54 omni fere Lege scripta caruissent“ stb. ba a nevezett 1585-ik évtől 54-et levonunk, az iskola keletkezése idejéül ismét 1531-et nyerjük és igy az egyház és iskola keletkezése Pápán egy időre esik, a mi a legtermészetesebb is, s ez az év 1531. Hol állott ezen első rcf. iskola, arra nézve adatokat felmutatnunk nem lehet, de ha a körülményekből szabad következtetnünk, a mi pedig ha valahol, itt bizonyára megengedhető, akkor erre nézve is megtaláljuk a kellő útbaigazítást. Mikor Enyingi Török Bálint volt Pápa tőiden ura, reformatus íöldesur kezében lévén a város, egyebeken kivül a földesúri viszonyok hozták magukkal, hogy a város lakossága is a ref. hitre tért. Hogy ez nem volt másképen, eléggé kitűnik az a herczegszőllősi kánonok aláírásából, a hol is ezek olvashatók : „Stephanus Theöreök de Enyingh m. pr. Franciscus Szíj Judex Papensis et caeteri Jurati Cives Paponses sub Sigillo Authentico eiusdem civitatis correborarunt. Valentinus Hathos Vice Capi- thaneus Papensis m. pr.“ s e kánonok Pápán 1537-ben ki is nyomattak. A midőn tehát magát a város lakosságát is az aláirók között látjuk a város földesurával együtt, következtethetjük, hogy mint azt más városok történetében is látjuk, úgy itt is a reformátusok a katholikus egyház javaiba ültek be, vagyis a templom s azzal együtt az iskola és a papház, valamint minden egyéb egyházi javak is, az egyház kegyura a íöldesur lévén, a reformált egyház híveinek birtokába mentek át Mivel pedig a kath. egyház temploma és iskolája minden időben a város piaczán állott, a íöldesur lakásául szolgá t várnak közelében, e szerint itt keresendők a pápai reformátusok temploma és iskolája is e korban, a melyről történelmünk most megemlékezett. Hogy véleményünkkel helyes nyomon járunk, kitűnik ez azon körülményből, hogy egy század múlva e javak épen azon az alapon vétetnek el a reformátusoktól, hogy eredetileg katholikus javakban ülnek és ók csakugyan semmi kárpótlást kérni ez elvett javakért nem tudnak. Ugyanezt bizonyítja továbbá 1720. márcz. 3 án Ikládi Szluha Ferencz protonotarius felhívására tett tanúvallomása Kádártai Pál pápai lakosnak, ki vallja, hogy: „hallotta uz
