Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

II. A növényi sejt.

48 a növény belső világát mutatták be, mely azelőtt rejtve volt a fegyverzetlen szem előtt, amint ezt Grew „Anatomie" czimű munkájában, Il-ik Károly angol királyhoz irt ajánló levelében a többek között mondja:*) „Felséged látni fogja, hogy a növényekben olyan dolgok láthatók, melyek nem kevésbé csodálatra méltók, mint az állatokban levők, hogy a növények, éppen ugy mint az állatok, különböző szerves részekből állanak stb. Egyszóval Felséged ugy fogja találni, hogy újvilágba jutottunk, melynek végét nem láthatjuk be." Ők a növényboncztani vizsgálódásokban ma is használt három különböző irányban haladtak és pedig Malpighi az összohasonlitó boncztan, Grew a növény-élettan ós Leeuwenhock a górcsövi vizsgálódások terén szerzett érdemeket. Sachs szerint**) Malpighi felfedezi az edényeket, melyek a hólyagocskákkal és rostokkal a növény szövetét felépitik; megkülönbözteti a kérgen a külső holt és lehulló sejteket a belsőktől; a fában a függőleges leíutásu edényeket és farostokat a bélsugaraktól; ő irja le a bélszövetek és edénynyalábok függőleges lefutását a törzsben ós az összeköttetéseket a levelekben, 1665-ben megjelent „Anatomie plantasum" czimü munkájában. Grew 1682-ben „The anatomy of plants" czimü müvében ugyanazokat a dolgokat irja le, miket Malpighi, de pontosabban saját megfigyeléseivel gazdagitva; igy az edényeket tökéletesebben, kölönösen azok falának szöveti szerkezetét; rámutat arra, hogy az edények levegőt tartalmaznak. Megkülönbözteti a rostos szövetet a parenehym szövettől ós itt emlitendő meg, hogy a parenehym elnevezés tőle ered; a parenehym sejthártyára nézve határozottan kimondja, hogy nem likacsos, hanem tökéletesen zárt ós hogy ez leginkább a sörhabhoz hasonlitható. A fában levő edényekre nézve, a Malpighi nézetét fogadja el, de avval egésziti ki, hogy a spirális edények falát nemcsak egy csavar, hanem 2—3 ilyen spirális vonal alkotja ós hogy az nem lapos, hanem kerek, mint a *) Jessen, p. 234—235. **) Sachs Jul. dr. Geschichte der Botanik v. 16. Jahrh. b. 1860. 1875. München, p. 246-264.