Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

41 quimillesiroum cum multorum admiratione mendaciis et fraude multiferia in diversis Germaniae locis exercuit." !) Hondorff 2), Gessner 3), Lavater 4), Bütner h), Lercheimer Meigerus 7) is megemlékeznek Faust életéről és egyéniségéről. Ezek a felsorolt adatok kétségtelenné teszik, hogy a Faustmonda hőse történeti személy. Életrajza a rendelkezésünkre álló, idézett adatok alapján s némi következtetéssel körülbelől a következőkben foglalható össze. Faust György, — kit utóbb Jánosnak neveztek, — Knittlingenben született a 15. század utolsó negyedében. Szülei szegény anyagi viszonyok közt élő földmives emberek lehettek, kik szellemi s erkölcsi tekintetben nem voltak képesek tehetséges, de könnyelmű természetű s rossz hajlamú fiokat a jó uton megtartani, vagy mert korán elhaltak, vagy pedig, mert kalandos hajlamú fiók teljesen függetlenné tette magát a szellemileg alantabb fokon álló szülék befolyása alól. Tény, hogy Faust tanulmányokat végzett és hogy különösen a természettudmányok terén az akkori viszonyokhoz képest kiváló ós sokoldalú képzettségű volt. Tudományos készültségét bizonyitja az is, hogy előkelő tudósok is óhajtottak vele megismerkedni s vitatkozásra is méltatták, s e mellett többen ugy nyilatkoztak, hogy mint tanult ember megélhetne tudománya után. A komolj

7 munkára azonban képtelenné tette őt léha, korlátokhoz alkalmazkodni nem tudó természete, — meg jellemének erkölcsi fogyatkozása miatt sem értékesíthette ismereteit komoly munkakörben. E helyett csavargó életre adja magát s mint bolygó tanuló bejárja Németország különJ) I. m. 142—145. 1. 2) I. m. 1572. II. 167. 1. 3) Epistolarum medicinalium libri I—III.Ti guri excud.'Froschower 4. 1577. 4) Von Gespänsten, voghüren, fälen vnd angeren wunderbaren Dingen. Zürich. 1578. 105. 6. 5) Epitome Historiarum Christlicher Ausgelesener Historien. 1576. 55. 115. 1. 6) Christlich bedenken vnd erjnnerung van Zauberey. Frankfurt 1586. 7., 13., 16., 16. és 14. fejezet. 7) Nucleus historiarum oder Aussergelesene, liebliche, denck vürdige vnd warhaifte Historien. Leibzig, 1585-