Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

31 hogy az tartalom, szerkezet, jellemzés vagy csak előadás tekintetében is nagy költői becscsel birna, ellenkezőleg nagyon naiv büvésztörténetek vannak abban is minden bensőbb öszszefüggés nélkül egymás mellé sorolva. De elvitázhatatlan érdeme, hogy nem mosódik el benne Faustnak költői, titáni jellemvonása, tudásvágya, magasba való törekvése. A későbbi feldolgozások már többnyire felekezeti színezetűek s morális célt tűznek magok elé. Widman például egészen protestáns szempontból dolgozta át a Faust-mondát, s minden alkalmat felhasznál arra, hogy a katholikus egyház intézményeit nevetségessé tegye. A szerzeteseket például igy akarja nevetségessé tenni: Als Gott Vater nach der biblischen Erzählung den Menschen machte, hat er ein Leimen Klutt zusammen raffelt und gesaget: fiat

; da ist Adam, der erst Mensch erschaffen worden. Das sähe und hört der Teufel hinter einem Baum, und ging davon, er dacht, halt, ich vill meine Gottheit auch brauchen und mir auch Menschen machen; nahm auch Leimen und solche Materien, und wollt den Menschen, wie Gott, mit einem Worth erschaffen. Er hat aber nit recht Acht gegeben auf das Vörtlin fiat, das ist es soll geschehen: sondern er saget fuat; da war ein Münch daraus; dessen musst der Teufel, als er ihn ansahe, selbst lachen und sagt, ja freilich fuat

, du siehst wohl so grewlich, bist nicht viel schöner, denn ich; pfui dich an alle Tag, wie übel hat ich mein Arbeit angelegt, gehe hin in alle Welt und betreug Land und Leute. ') Éppen ilyen felekezeti szinezetü Pfitzer munkája is, a mi természetes is, mert Widman müve alapján készült. Az álnevű iró Faust-könyve meg Faust jellemét megfosztja érdekességétől s attól a költői vonástól, a mely az első Faustkönyv ben megvan, az által, hogy ugy tünteti fel Faustot, mint a ki anyagi érdekből köt szövetséget az ördöggel. De bármily kevésre becsüljük is a Faust-historiák költői *) Scheible F., Das Kloster. Weltlich und geistlich. Meist aus der altern deutschen Volks, — Wunder, — Curiositäten — und vorzugsweise komischen Literatur. Zur Kultur — und Siettengeschichte in Wort und Bild. 12 Bände. Stuttgart, 1841-1850. II. 346,