Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

30 g) Braunschweig és Lipcse, 1797. 48 1. h) Braunschweig és Lipcse, 1797. 46 1. i) Frankfurt és Lipcse, év nélkül, 48 1. k) Rajnai Köln, év nélkül, 46 1. 1) Nürnberg, év nélkül. A legelső kiadás alapján keletkezett rokon kiadások két osztályba oszthatók, a mely két osztálynak tagjai abban különböznek egymástól, hogy az első osztály tagjai teljesen megegyeznek az eredeti kiadással, mig a második csoport tagjai eltérnek az eredeti kiadástól s az ezzel teljesen egyező első csoportbeli kiadásoktól abban, hogy ezekben fel van véve két tréfás történet is, a melyek Faust famulusáról, Wágnerröl szólanak, a mely két történet a kevés évvel előbb megűjitott, Wagnerről szóló népies könyvből lett kölcsönözve. A nevezett kiadások rokonságát Szamatólski következőleg tünteti fel; a /\ c b I A f hd I A g ei Ez az álnevű szerzőtől eredő Faust-história rövid idő alatt teljesen kiszorította az előbbi Faust-történeteket az olvasó közönség köréből; a mi természetes is, mert a 18-ik század felvilágosodott olvasójának nem tetszhetett többé ugy a moralizáló és tudóskodó Widman-féle s az ennek alapján készült többi Faust-történet, mint a rövidre összevont, szabad szellemű álnevű szerző Faust-könyve. A Faust-mondának más prózai feldolgozása, mely az eddig, ismertetett Faust-históriáktól lényegesebb eltérést tüntetne fel, nem létezik. Ha már a Faust-monda legrégibb prózai feldolgozásainak egymáshoz való viszonyát nézzük, ugy találjuk, hogy a későbbi kiadások, illetőleg átdolgozások, nem csak hogy felül nem múlják a legrégibb, 1587-iki Faust-könyvet költői becs tekintetében, — sőt megette állanak annak. Nem mondhatjuk ugyan az 1587-iki Fasut-históriáról setn