Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

28 Miksa császár udvarában történt varázslatokról is nagyon skeptikusan nyilatkozik, a midőn igy szól: „Wo es wahr ist, was von Maximiliano I. erzehlet wird

... Se muss man erstaunen, wie dieser sonst löbliche Käyser hierüber keinen Aschen gehabt." ') E mellett a kritikai irány mellett bizonyit az a racionalisztikus magyarázat, a melylyel Faust jövendöléseit kiséri. Már maga az előadás is bizonyítja, hogy az álnevű iró levetkőzi elődei naivságát s e helyett — kora kritikai irányának s realísmusának megfelelően — a megelőző Faust-könyvekben hosszú lére eresztett történeteket a legrövidebb kivonatban adja elő művében. Az előadés rövidsége mellett lényegesen eltérő magának Faustnak egyénisége is az álnevű iró művében, az előző Faustkönyvek hősének egyéniségétől. A régebbi Faust-históriákban Faust ugy van feltüntetve, mint egy titáni, kutató, magasbatörő jellem. Az álnevű szerzőnél Faust ezen jellemvonása meglehetősen háttérbe szorul, s inkább ugy tűnik itt fel Faust, mint a ki főként az anyagiakkal törődik, s mint a ki az anyagi élvezetek után való vágy hatása alatt köt szövetséget az ördöggel. Azt irja ugyanis Faustról az álnevű szerző, hogy ő nagybátyja halála után az abból reá maradt vagyonból gondtalan, kicsapongó életmódot folytatott. Mikor pedig az öröklött vagyon eltékozlása miatt nem folytathatta többé előbbi cégéres életmódját, arra gondolt, hogy az ördög segítségével igyekszik majd magának gondtalan életet biztosítani. 2) ') Das Faustbuch des Christlich Meynenden S-uttgart 1881. Siegfried Szamatoloski. Deutsche Literaturdenkmale des 18. und 19. Jahrhunderts 39. 2) Nun ist es nicht zu leugnen, dass er damals in Ansehung seines Fleisses noch viel Grutes an sich hatte, welches die Augen der Leute blendete, indem er seine gottlose Absicht verbergen muste, wo er sich nicht den fetten Dissen vom Maule nehmen lassen wolte. So bald aber nun der Vetter die Augen geschlossen, und er Herr von diesem grossen Reichthume worden, so ergeh er sich allen Wollüsten

; und als er bey mercklicher Abnahme seines Vermögens sich der lüderlichen Gesellschaif entschlagen muste, so lehrte ihm gar der schändliche Müssiggang auif Mittel sinnen, sich durch ein teuffei isches Bündnüss auff der Welt glücklich zu machen Weswegen er allerhand Astrologische. Chiro — und Nigromantische etc. Schriff-