Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

9 nagy jólét mellett megfeledkezik istenről és pokolról egyaránt. Az anyagi bőség közepett felébrednek Faustban az érzéki vágyak s ezeknek befolyása alatt szeretne megházasodni. Az ördög azonban ellene van a házassági tervnek, annyival inkább mert F. a szerződésben arra kötelezte magát, hogy minden embernek ellensége lesz Azért hát mindent elkövet, hogy Faustot lebeszélje szándékáról, s ez sikerül is neki az által, hogy alkalmat nyújt neki érzéki vágyainak teljes kielégítésére, minek folytán ez egy ideig legerkölcstelenebb életet folytat, (10. fejezet) Kicsapongó életmódja mellett sem feledkezik meg azonban Faust kedvenc foglalkozásáról, a nigromcintiáról. Az ördögtől egy varázskönyvet ') kap s ezt nagy előszeretettel tanulmányozza; s midőn ebből sem elégítheti ki egészen tudás-vágyát, beszélgetéseket kezd az ördöggel. Kérdezősködik tőle Lucifer bukásáról, a pokolról, az ördögökről s különböző rendjeikről, az angyalok alakjáról és helyzetéről, az ördög hatalmáról, a pokoli kinokról. S végül még azt kérdi az ördögtől, hogy mit tenne ő, ha ember volna, hogy isten és embertársainak tetszését megnyerje? (11—17. fejezet) A Faust kérdéseire adott feleletek többnyire együgyüek, mosolyra indítók s nagyobbára a zsidó, keresztyén és pogány vallási tradíciókból vannak összetákolva. Eddig tart a legrégibb Faust históriának első része. A második rész eiején (18. fejezet) Faust ugy van feltüntetve, mint a ki nagy sikerrel foglalkozik asztrológiával és kalendárium-készítéssel. Az e téren elért szép eredményt bizonyítja az a körülmény, hogy valamennyi tudós mathematikus-nak elismerését kivívta a maga részére. 2) A 19—22 fejezetekben ') Vbergibt jhme sein Geist bald ein grosses Buch, von allerley Zauberey vnnd Nigromantia, darinnen er sich auch neben seiner Teuffeiischen Ehe erlustigte, Diese Dardanias artes, hat man hernacher bey seinem famulo» Christoph Wagner, funden i. m. 27. 1. 2) Fienge demnach an Calender zu machen, ward also derselben zeit ein guter Astronom us oder Astrologus, gelehrt vnd Erfahren, von seinem Geist in der Sternkunst, vnd Practicken schreiben, wie männiglichen wol bevust, dass alles, was er geschreiben unter den Mathematicis das Lob darvon gebracht. Braune, i. m. 41. I.