Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

10 folytatja Faus kérdezőskődéseit. Kérdést intéz az ördöghöz az asztronómiáról vagy asztrológiáról, a télről és nyárról, az égről s ennek tüneményeiről, a világ teremtéséről, az ember eredetéről. Ezek után a kérdések után szeretné Faust megismerni a poklot s annak szellemeit. Mephostophiles azért kieszközli, hogy Faustot az alvilág összes számbavehetö ördögei különböző állati alakban tisztelik meg látogatásukkal. (23. f.) Faust ezután magát a poklot szeretné látni, s kívánságára meg is jelenik Belzebub éjfélkor, hátán egy csontszékkel, a melyen elviszi Faustot a pokol megtekintésére. A látottakról maga Faust feljegyzéseket csinált, a metyeket halála után megtaláltak. ') Pokoli utja alkalmával látta F. az elkárhozott lelkek kinait s az óriási pokoli örök-tü'/et. Reggelre azután ismét ágyában találja magát s azt sem tudja, volt-e valósággal a pokolban, vagy pedig csak álmodott. (24. f.) A pokol megtekintése után egy nagyobb légi útra indult F. s az 8 napig tartott, a mely idő alatt nem is aludt. Erről az útjáról maga ir F. levelet egy lipcsei barátjához. (25. f.) 2) A 16-ik évben — az ördöggel kötött szerződéstől számítva — egy nagy útra indul F., hogy megismerje a nevezetesebb országokat s ezek kiválóbb városait. Mephostophiles egy szárnyas lóvá változik s oda viszi Faustot, a hova ez menni óhajt. Beutazza Pannoniát, Ausztriát, Germaniát, Csehországot, Franciaországot, Spanyolországot, Hollandot, Magyarországot, Poroszországot stb. A városok közül útjába ejti Triert, Párist, Mainzot, Nápolyt, Velencét, Páduát, Bécset, Kölnt, Krakkót stb. Leghuzamosabban tartózkodik azonban Rómában és Konstantinápolyban. Rómában felkeresi egyéb nevezetességek mellett a pápai palotát s magát a pápát is. A pápáról és környezetéről a legellenszenvesebb módon nyilatkozik. A pápát és környezetét ugyanis magához hasonlitja s azt ') Diese Históriám vnd Geschieht, was er in der Helle und Verblendung gesehen, hat er, Doct. Faustus, selbs auffgeschrieben, i. m. 52. 1. 2) Diese Geschieht het man auch bey jm funden, so mit seiner eygen Handt concipiert vnd auffgezeichnet worden, welches er seinem guten Gesellen einem Jonae Victori, Medico zu Leipzig, zugeschrieben, welches schreibens Innhalt wer, vie folgt. Braune i. m. 53. 1.