Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1892

I. Házasságjogi reform. Kis Józseftől.

33 Nem kell sokáig gondolkoznunk, hogy a két álláspontnak az erkölcsiségre való hatása felett Ítéletet mondhassunk s ítéletünk a prot. egyházra legyen kedvező. Nem kell sokáig gondolkoznunk, hogy megérthessük, miért helyezkedtek és helyezkednek még a kath. államok is igen sok tekintetben a prot. egyház álláspontjára s miért mozog a most készülőben levő törvényjavaslat is körülbelül azon határok között, melyek a prot. egyházban mig egyrészről a házasság eszményi felbonthatatlanságát védik, addig más részről annak felbonthatóságát a kellő okokból megengedik. XIII. Leo pápa „a keresztyén házasságról" 1880. íebr. 10. kelt körlevelében az elválás káros voltát igy igyekszik megvilágítani: „mondani sem kell, mennyi átkot hordanak magukban a házassági elválások. Az elválási szabadság állhatatlanná teszi a házasságot, — csökkenti a kölcsönös vonzalmat, veszedelmes kísértésül szolgál a hűtlenségre, hátrányára van a gyermekek gondozásának és nevelésének, alkalmat nyújt a család fölbomlására, a családtagok közt az egyenetlenség magvát hintegeti, kisebbíti s lealacsonyítja az asszonyok méltóságát (mintha bizony méltatlan férj nem volna, kitől aztán a nő akar szabadulni; de hát a nők érzékenyebbek és hiszékenyebbek, ezért kell egyenesen hozzájuk szólni) kik veszélyben forognak, hogy miután a férfiak testi kéjének szolgáltak, elhagyatnak. És minthogy semmi sem mozdítja elő annyira a családok romlását s az ország hatalmának hanyátlását, mint az erkölcsi romlottság: könnyű átlátni, hogy valóban halálos ellensége a család á az állam boldogságának az az elválási szabadság, mely a népek erkölcsi tönkjéből veszi eredetét s a tapasztalás tanúsága szerint ajtót, kaput nyit a magán és közélet még nyomorúságosabb állapotainak. Még nagyobb mórtékben tűnnek fel a bajok, ha meggondoljuk, hogy semminemű fékező hatalom nem áll rendelkezésünkre, mely az elválási szabadságot a kiszabott határok medrébe szorítsa. Rendkívül nagy a példa hatalma s még annál is nagyobb a szenvedély erőszakossága: ezek behatása alatt az elválási kedv naprólnapra terjed és számosaknak megszállja szivét, hasonlóan a ragályhoz, vagy a gátokat szétszakító, mindent elözönlő vizárhoz". a