Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1892

I. Házasságjogi reform. Kis Józseftől.

31 rászedés folytán van jelen, csak lássa és hallja azt, a mi történik. Érvényes akkor is, ha a plébános csak tetette volna magát, hogy semmit sem látott és hallott, vagy ha készakarva tette volna magát oly helyzetbe, hogy semmit se lásson vagy halljon, pl. ha szemét behunyja, vagy fülét bedugja. A plébánosnak vé'etlen, vagy pl. lakomák vagy bármily összejövetelek alkalmávali jelenléte is felhasználható arra, hogy a beleegyezés érvényesen nyilvánitassék: az hogy a plébános egyházi öltönyben, karing és stólával legyen jelen, épen nem szükséges*). Ezek után Ítélve, nem vádolhatná-e inkább az állam és a prot. egyház a r. kath. egyházat azzal, hogy könnyelműen köti a házáságokat, mint ez amazokat? Hiszen ilyen formán megtörténhetik, hogy csalásnak esik áldozatul nem egy ember. Lakomán vagy táncz közben csupa udvariasságból is mondhtja egy férfi a jelenlevő pap és más két tanú előtt valamelyik nőnek, hogy szereti és feleségül is veszi, ha a nő ugy akarja! Az eddigiekből világos, hogy a papi áldás sem a zsidóknál, sem a pogányoknál, de még a keresztyéneknél se tartózj

it a házasság lényeges atributumai közé. Hogy felbonthatónak tartották azt zsidók, pogányok és keresztyének (bizonyos korlátok között) mindig. A prot. egyház tehát helyesen jár el, mikor a házasságot sem sákramentomnak, sem felbonthatatlannak nem tartja. De azért a legbensőbb, kizárólagos, minden életviszonyokra kiterjedő életközösség az szerinte is; oly életközösség, melyben oly szorosan egyesül a férj a nővel, hogy ketten lesznek egy testté, s a férj az apostol utasítása szerint ugy szereti nejét, mint önmagát, a nő viszont ugy férjét; oly tiszteletre méltó, erkölcsös viszony az, mely az egyéni, a családi s az állami élet bolgogságának egyedül erős alapja s mint ilyen eszményileg igenis felbonthatatlan. Kell, hogy a házasulandók ezzel a tudattal tegyék meg lepéseiket ... Hogy a házasok szent életet élhetnek, mint XIII. Leo mondja, nem csak elismerjük *) Szeredy i. m. 1333. 1.