Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1892

I. Házasságjogi reform. Kis Józseftől.

25 csak szabályozta. A házasoknak ünnepélyes és pap által tör­ténő összeadását azonban nem rendelte el sem Jézus, sem az apostolok. Ilyen utasítás nem maradt fönn tőlük. Ezért aztán az első időben a keresztyének is templomon kivül, vallásos szertartások nélkül, polgári tanuk előtt is teljes érvényű há­zasságot köthettek. A keresztyénség igyekezett ugyan a há­zasságkötést ünnepélyessé tenni, de ennek az ünnepélyesség­nek valami különös jelentősége nem volt. Theodosius idejében a házasság érvényességére semmi befolyással se volt, ha a menyegzői szertartás elmaradt. Justinianus volt az első, a ki a főranguak házasságkötésénél, de csakis ezeknél, megkivánta a templomban a kegyúr és 3 lelkész előtti nyilatkozatot, de ezt is csak abban az esetben, ha az illetők a megállapított formaszerü szerződést nem akarták kiállítani. Más közönséges személyek írott szerződés és templomban való megjelenés nél­kül is érvényes házasságot köthettek. — De a kik akartak, elmehettek a templomba s esküvel erősíthették meg házas­sági beleegyezésüket. A keleti egyházban a IX. század óta föltétlenül megkívántatott a papi áldás a házasság érvényes­ségére. A nyugoti egyházban azonban csak a XIII. században a IV. lateráni zsinaton III Inc ) által tétetett általánosan kö­telezővé a házasságoknak a gyülekezetekben kihirdetése és a papi áldás kiszolgáltatása. De azért ezentúl is elismerte az egyház érvényesnek az olyan házasságot is, mely ilyen alak­szerűség nélkül, de egyébként a követelményeknek megfele­lően a felek kölcsönös megegyezésével jött létre. A trienti zsinat tette a házasság érvényességének elengedhetetlen föl­tételévé a házasságnak pap előtt való megkötését*). A mi a házastársak elválását illeti, erre vonatkozólag mikor a farizeusok megkérdezték Jézust, hogy szabad-e em­bernek elbocsátani az ő feleségét akármi vétekért, igy felelt: Hát nem olvastátok-e, hogy a teremtő az első teremtésben fórfíat és asszonyt teremtett és azt mondotta, elhagyja az em­ber atyját, anyját és ragaszkodik az ő feleségéhez és ketten lesznek egy testté. Azért többé immár nem kettő, hanem egy Szeredy i. m. 1329—30. 1. Dr. Vécsey Tamás, A keresztyénség első hatása a jogra. Prot. Szemle, 1890. 14. 1,

Next

/
Thumbnails
Contents