Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1892

I. Házasságjogi reform. Kis Józseftől.

15 lett felt összeesketi uj ker. választottjával s nem kell tartania házasságkötése előtt se attól, hogy régi házassága feléled. Megemlítem még, mint azon bizonytalanságnak, mely e kérdés körül uralkodik, egy igen szembeötlő jelét, hogy azon kérdés eldöntésében is eltérnek a jogtudósok: érvén }

Tes-e az olyan házasság, mely eredetileg zsidók között köttetett, de az egyik félnek áttérése folytán zsidó-keresztyén házassággá lett? A József-féle patens u. i. ezt mondja: „a ker. vallást követő alattvalónk ós más nem e vallást követő közötti házasságot semmisnek és érvénytelennek jelentjük ki. (10. §.) E szakasz alapján Kovács Albert úgy vélekedik, hogy „miután e rendelet nem tesz kivételt azon esetre, ha a házasság az egyik tél megkeresztelkedése által lett vegyessé: tehát a protestáns és zsidó között ezen esetben is semmiségi ok jő létre, midőn a megsemmisítés hivatalból szorgalmazandó*). Éppen igy fogja fél e dolgot Révész Kálmán is. Mások azonban — s igen helyesen — úgy vélekednek, hogy a Józseíféle rendelet 10. §. csak az olyan keresztyén és nem-keresztyén között kötött házasságra vonatkozik, mely már eredetében, a megkötés alkalmával ilyen volt. Ezek igenis semmisük; de a melyek csak utóbb váltak ilyenekké, azok érvényben maradnak. Már Pál apostol megengedte, hogy a hivő keresztyén együtt éljen hitetlen társával, ha ez vele együtt akar lakni; a hivő az ilyen hitetlent ne bocsássa el**). Ezen az alapon áll Kolozsváry S***), C^ecsetka S.****), Sztehlo*****), Zlinszky******). Mindegyik abban a véleményben van, hogy a nem-keresztyének között kötött házasságot egyik félnek keresztyén vallásra térése nem bontja fel, tehát érvényben marad az. Ezt mondja — mint látjuk — a királyi rendelet 27. szakasza is. Ha azonban a nem keresztyén fél nem akarja folytatni a házasságot: akkor a ker. fél kórheti a bíróságnál ennek szabályszerű felbontását. Tudok egy esetet in; 1891. nyarán egy zsidó apa 15 éves fiával a református vallásra tért; neje megmaradt a *) Kovács A. Egyházjogtan, II. köt. 617. 1. **) I. Kor. VII. 12. ***) Az erdélyi egyjiker. egyházjoga, Dr. Kolozsváry S. 455. 1. f. p. ****) Csecsetka S. Egyházjogtan, 79$. i, *****) Sztehlo i. m. 83. 1. ******) Magyar magánjog. Zlinszky 524,