Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1892

I. Házasságjogi reform. Kis Józseftől.

13 feloldathatik. E tekintetben a következő szabályok szolgálnak zsinórmértékül: a) ha a zsidó házastársak egyike a keresztyén vallásra áttér, mind az elválás, mind pedig a házasság felbontása esetén mindenekelőtt az illetékes ker. lelkész köteles a ker. hitre áttért házastársnál a kiegyezkedést fenn előirt modorban megkísérteni, mely esetben szabadságában áll ezen kiegyezkedést a zsidó házasfélnél is megkisérleni, ha ez utóbbi ez iránti felhívásának önként engedne. Ha ezen kísérlet sikertelen maradna, akkor az illetékes bíróság ezen kiegyezkedési kísérletet mindkét házastársnál ismótlendi és sikertelenség esetén a fenn előszabott mód szerint hivatalában eljárand". . . . A lelkész tehát csak békéltet; ez azonban kötelessége. Az itélethozás az illetékes világi bíróságra van ruházva. Igaz, hogy ezen udvari rendelet Magyarországon törvény erejével nem bir. A törvénykezési gyakorlatba azonban átment. A tiszta zsidó házasságok felbontásánál egészen ez az utmutató, valamint akkor is, ha a zsidó házasfelek egyike protestáns vallásra tér át. Es így végre is érvényes; érvényes, de csak részben, mert a r. kath. egyház semmit se ad rá. Az ő kánonai u. i. országos törvény erejével bírván, e királyi rendelet épp úgy nem kötelezi a r. kath. egyházba áttért zsidó házas felet, mint a r. kath. papot. Ha válni akar, az egyházi törvények szerint teheti azt meg. Tegyük fel, hogy a hite mellett megmaradt fél az ismertetett szabályszerű megkérdeztetés után azt feleli, hogy nem akar keresztyénné lett házastársával együtt élni. A ker. fél ekkor felszabadul ós uj házasságra léphet. így nyilatkozott a magy. kir. curia is. (1887. febr. 31. 791. sz.) Hát a zsidó vallásban megmaradt fél is felszabadult-e egyszersmind? Házasságra léphet-e minden további eljárás nélkül ? Nem léphet. Bármily furcsa is — mmt Sztehlo K. mondja — ennek saját személyére nézve válópert kell folytatni és pedig talán egy olyan férfi ellen, a ki az ország törvényei szerint már érvényes házasságban él. De — tovább menve — tegyük fel, hogy birói uton ő is elválasztatik s uj házasságra akar lépni. Állami szempontból semmi akadály nem áll útjában. A zsidó rabbinak azon*