Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1892

I. Házasságjogi reform. Kis Józseftől.

$ szívesen, ha a minden embert megillető jogokat segítenek nekik visszaszerezni protestáns testvéreik; a protestánsok meg lássák be, hogy az igazi humanismus szolgálatában harczolnak, midőn a szerencsétlen házasságban élő, jobban mondva égő házasfelekről a pápaság által ráják vetett békót levenni segítik. Néhány feltűnő esetet említek csak a jelen állapot tarthatatlanságának megvilágosítására. A r. kath. egyház szerint az érvényesen kötött és elhált házasság nem csak a katholikusok, hanem még a nem-keresztyének között is isteni jognál fogva felbonthatatlan*). Ezen elvnél fogva a katholikus egyház tiltja híveinek oly féllel, kinek házastársa még életben van, habár az a reá nézve illetékes bíróság által a házassági kötelék alól feloldatott is, házasságra lépni. IIa tehát r. kath. férfi elvált protestáns nőt akarna feleségül venni: a kath. pap nem esketné őket össze. Ez azonban nem nagy baj, mert összeesketi őket a prot. pap is. Tehát egybekelnek. E házasság a férfira nézve (egyházi szempontból) érvénytelen, a nőre nézve mindenképpen érvényes. Itt első tekintetre alig elgondolható furcsaságok, képtelen helyzetek állanak elő. Tegyük fel, hogy a férj megunja e viszonyt; könnyen menekülhet, mert önmagában semmis levén — hitelveinól fogva — házassága, oda hagyhatja nejét, házasságra léphet katholikus pap előtt mással, a pap — a kánon jogszerint — megesketheti. Megtörténhetik az, ismétlem, a kánon jog szerint. A bírói gyakorlat szerint azonban a kérdés nem vitás, a hazai világi bíróságok u. i. az ily házasságokat elismerik érvényeseknek**), Csakhogy vitatható ám a katholikus felfogás is; mert a katholikus egyház kánonai országgyűlési törvényczikkek által törvényerővel ruháztattak fel s igy Magyarországon állami törvény erejével birnak. Ezen az állásponton tehát állami törvény az, hogy római katholikus keresztyén nem köthet házasságot olyan személylyel, kinek házastársa még életben van. És *) Szeredy József, Egyházjog III. kiadás, 2. köt. 13(35. 1. Konek-Antal. Egyházjogtan 554. 1. **) Sztehlo Kornél, A házassági elválás joga Magyarországon. II. kiad, 96. 1,